Nagyítóval keresik a fizikatanárokat
Az országban mindössze kilencen jelentkeztek fizikatanárnak nappali tagozaton. A nagy hagyományokkal rendelkező Debreceni Egyetemre pedig egy ember sem.
Egyelőre semmilyen tanári szak nem vonzó, és ez különösen igaz a természettudományos szakokra, hiszen ott sokat kell dolgozni – mondta a Magyar Rádió 180 perc című műsorában Kroó Norbert, az MTA tagja, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke.
A fizikatanárnak állandóan képeznie kell magát, naprakész, keményen dolgozó kutatótanárnak kell lennie – tette hozzá az akadémikus, aki szerint a fizika népszerűségét az is jócskán visszavethette, hogy az elmúlt években megszűnt a kísérletezgetés, ami igazán érdekessé, fogyaszthatóvá tette a tantárgyat a gyerekek körében. Idén az országban összesen kilencen jelentkeztek fizikatanári szakra nappali tagozaton, és közülük egy sem az egyébként nagy múltú fizikusképzési hagyományokkal rendelkező Debreceni Egyetemre.
Kroó Norbert azt mondja, ez nem magyar jelenség, egész Európában megfigyelhető. Tíz éve Nagy-Britanniában is megjelent ez a probléma, amit ott úgy oldottak meg, hogy kizárólag a fizikatanárok fizetését egyik napról a másikra duplájára emelték. Ez nálunk nyilvánvalóan kivitelezhetetlen lenne, hiszen minden kolléga a fizikusok ellen fordulna. Az akadémikus szerint a megoldás a biztos, kiszámítható életpályamodell, a pedagógusok mostanra igencsak leértékelődött tekintélyének, megbecsülésének visszaállítása és – emelte ki – a nagyobb órai fegyelem lehet.
A fizikus arra is figyelmeztetett, hogy most évente sokkal több fizikatanár megy nyugdíjba, mint amennyi végez, és bizony kérdéses lehet, ki tanítja majd a gyerekeket öt év múlva. Kroó Norbert hozzátette, érdemes lenne talán bevonni a munkába a mérnököket, akik rendelkeznek a megfelelő szakmai tudással. Kémiatanárból egyébként még kevesebben, összesen hatan jelentkeztek az országban nappali tagozatra.