karpatalja anno galocs

Kárpátalja anno: gálocsi katolikus templom

Az Ungvártól 12-re fekvő Gálocsban református, római katolikus és görögkatolikus vallásúak élnek.

Az utóbbi két felekezet közös templomot használ, melynek története a XIX. század második feléig nyúlik vissza.
A Gálocsi Görögkatolikus Egyházközség az egyik legősibb a Munkácsi Egyházmegyében. Már 1792-től fiókegyházként működött mint Palágykomoróc filiája.
Az 1747-es egyházi összeírás szerint a közösségnek omladozó fatemploma volt, melyet tíz család használt. Bár idővel a hívek száma emelkedett (1792-ben 118, 1856-ban 103, 1915-ben pedig 173 katolikus élt Gálocsban), másik templomot csak másfél évszázad múlva, 1883-ban kezdtek építeni.
A korábbihoz hasonlóan az Istenszülő oltalma (Pokrova) titulust kapta az 1886-ban felszentelt új templom, melyet a faluban élő római katolikus és görögkatolikus hívek közösen használtak. Számuk tovább növekedett: 1944-ben 94 római katolikus, 184 görögkatolikus élt a településen.
A II. világháború azonban nem kímélte a templomot, melynek két harangját katonai célokra foglalták le. A világégést követően sem lélegezhettek fel a gálocsi katolikusok: templomukat a szovjet hatóságok 1952-ben bezárták, s csak 1989-ben nyitották ki újra az ajtaját. Az állam akkor a római katolikus egyház használatába adta az épületet. A templom új titulust is kapott: a Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelték fel.
A község görögkatolikusai egyházuk 1989-es legalizációját követően 1994 karácsonyán végeztek először Szent Liturgiát a település temetőjében, mivel nem bocsátották rendelkezésükre a templomot.
A római katolikus és a görögkatolikus hívek idővel megegyeztek a templom használatáról, s jelenleg felváltva végeznek benne szertartást.
A görögkatolikusok kétévente tarthatnak búcsúünnepet, melyet ősi szokás szerint továbbra is október elsején, az Istenszülő oltalmának napján ünnepelnek meg.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma