A rák kiújulása nem pihenéssel, hanem mozgással előzhető meg
A daganatos betegségen átesett embereknek gyakran sok pihenést és nyugalmat javasolnak, ám egy új brit vizsgálat szerint bizonyos esetekben inkább növelni kellene a mozgás mennyiségét, mintsem csökkenteni. A tanulmány szerzői szerint a könnyű testmozgás hozzájárul az utókezelés sikeréhez, és heti két és fél óra mozgással jelentősen csökkenthető a rák kiújulásának kockázata.
A vizsgálat részét képező felmérés során több mint 400 brit orvost és nővért kérdeztek a testmozgás és a daganatos betegségek közötti összefüggésekről. A válaszadók fele szinte semmit sem tudott arról, hogy a rákbetegség hosszú távú káros hatásait enyhíti a könnyű testmozgás, továbbá minden tizedik válaszadó úgy vélekedett, hogy a páciensnek sokkal inkább pihenésre van szüksége a kezelés alatt és után, mint mozgásra.
Pedig a brit vizsgálat szerint a kíméletes vagy közepesen intenzív tornagyakorlatok csökkenthetik a kezelések következtében fellépő mellékhatásokat. A karnyújtó gyakorlatok például enyhíthetik az emlőrák-műtét után kialakuló fájdalmas karduzzadás, a limfödéma tüneteit. A kezelések során felszedett kilóktól is könnyebb tornával megszabadulni, de a kemoterápiával járó kimerültség is sikeresen leküzdhető testmozgással. A testedzés meglepő módon nem növeli a fáradtságérzetet a kezelés során, azt követően pedig valóságos energiabomba lehet a páciens számára.
Amerikában már alkalmazzák
Úgy tűnik, az Egyesült Államokban már korábban felismerték, hogy a könnyű testmozgás jótékonyan hat a daganatos betegségek kezelése során. Az Amerikai Sportorvosi Kollégium tavaly testmozgásra vonatkozó irányelveket fogalmazott meg kezelés alatt álló, illetve utókezelésben részesülő daganatos betegek számára. Az irányelvek figyelembe vették a különféle daganattípusokat és a kezelések esetleges mellékhatásait, és ennek megfelelően javasoltak megfelelő mozgásformákat. Az emlőrákot legyőző pácienseknek például vállgyakorlatok végzését ajánlották, hogy a műtétet követően lazítani tudják a vállízületet, illetve általános erősítő gyakorlatokat javasoltak az izomtömegüket elvesztők számára.
Az amerikai szakemberek arra is rámutattak, hogy bizonyos esetekben – például a kezelés legintenzívebb szakaszában – a páciens túl gyenge lehet a tornához: ekkor érdemesebb várni, és pár nap elteltével újra megkísérelni a testmozgás bevezetését a napirendbe.
Az Amerikai Rák Társaság (American Cancer Society) szintén a kíméletes sporttevékenység mellett foglalt állást, de felhívta a figyelmet arra, hogy a páciensnek minden esetben ki kell kérnie onkológus szakorvos véleményét.