2014. november 7., péntek
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Rezső – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Az egyszerűséget és az őszinteséget nehéz megszoknia annak, aki hazugsággal bélelt környezetben nőtt fel.”
Berkesi András
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93e31d-33ac”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Simon Menyhért (Bátyú, 1897. június 7. – Budapest, 1952. november 7.) Költő, újs
ágíró. Apja Simon Menyhért vasutas, anyja Balogh Erzsébet. Elemi iskoláit Bátyúban végezte, középiskolai tanulmányait a beregszászi gimnáziumban folytatta. 1915-ben besorozták és hamarosan a frontra került. 1916-ban fogságba esett, és csak 1918-ban jött haza. A budapesti egyetemen jogi doktorátust szerzett. Első verse a Pesti Napló 1915. január 16-i számában jelent meg. 1924-1-től a Kassai Újság munkatársaként dolgozott. Első verseskötete 1922-ben jelent meg Kassán. 1932-ben Munkácson megalapította a Kárpáti Híradót, majd ez év márciusában Darkó István íróval elindították a Magyar Írás című folyóiratot. 1939-ben Kárpátalján szórványgondozó lett. 1945-től a budapesti tankerületi főigazgatóságon dolgozott, 1948-52 között tanított. Verseit kozmikus látásmód és elvont humanizmus jellemzi. Egyes költeményeiben a szociális kritika mellett a kisebbségi helyzet indulatai is hangot kapnak.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Ezen a napon született 1810-ben Erkel Ferenc, a legnagyobb magyar zeneszerzők egyike. A reformévek nemzeti felbuzdulása ihlette zeneszerzői tevékenységét. Első nemzeti stílusú operája (Báthory Mária) után megírta a Hunyadi László, majd az élete főművét jelentő Bánk Bán-t. 1844-ből való Kölcsey Himnuszának zenéje, melyet pályázat útján nyert el a közönség ítélete alapján.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7e31d-33ac”][vc_column_text]AZ ÖNÉRDEKET NÉZŐ LÉLEK (5)
„Azután vita támadt közöttük arról, hogy közülük ki a nagyobb.” (Lukács 9:46)
A Biblia elmondja: „Azután vita támadt közöttük arról, hogy közülük ki a nagyobb. Jézus pedig ismerve szívük gondolatát, kézen fogott egy kisgyermeket, és maga mellé állította; majd ezt mondta nekik: »Aki befogadja ezt a kisgyermeket az én nevemért, az engem fogad be; és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb mindnyájatok között, az a nagy.«” (Lukács 9:46-48).
Mi működött ebben a történetben? Az önérdeket néző lélek. Amíg az indít szolgálatra, hogy magadat jó színben tüntesd fel, sosem fogod elnyerni Isten elismerését. Pedig egyedül az számít, hogy ő azt mondja majd: „jól van!” A háttérben örömmel végzett szolgálatra az tesz képessé, hogy tudjuk, végeredményben szolgálatunkat az fogja elismerni és jutalmazni, akinek a véleménye egyedül számít. Miért egy gyermeket emelt ki aznap Jézus? Három okból: 1) A gyermek tanítható. Ha véget ér a tanulásod, neked is véged! Amikor nem akarsz senkire hallgatni, Istennek nem lesz már mondanivalója számodra. „Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik” (Példabeszédek 18:15). 2) A gyermek tud bízni. Ha a gyereknek megígérsz valamit, ő bízik benned, aszerint cselekszik, és számít rá, hogy majd úgy is lesz. „Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni” (Zsoltárok 118:8 Károli). 3) A gyermek érző szívű. „Végül pedig legyetek mindnyájan egyetértők, együttérzők, testvérszeretők, könyörületesek, alázatosak” (1Péter 3:8). A Szentlélek jelképe a szentírásban a szelíd galamb, legyen hát a te szíved is szelíd, gyengéd és fogékony Istenre!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]