Hazahívogató Falunap Szalókán

Tizenhatodik alkalommal szervezett Hazahívogató Falunapot augusztus 13–14-én az ungvári járási Szalókán a helyi KMKSZ-alapszervezet és a községi tanács. A Tisza-parti kisközség hagyományőrző rendezvényére rendszeresen meghívják a faluból elszármazottakat, illetve újabban a községgel baráti kapcsolatokat kiépítő települések küldöttségét.

A rendezvények sora szombaton reggel horgászversennyel kezdődött a Tisza-parton, amelyre 43-an érkeztek. A versenyt az eszenyi Kiss István nyerte. Később honismereti vetélkedőn mérhette össze tudását három – helyiekből szerveződött – hét fős csapat.

Vasárnap Orosz Kálmán, a KMKSZ Szalókai Alapszervezetének elnöke és Biró Sándor polgármester nyitotta meg a falu múltját felidéző néprajzi kiállítást.

Orosz Kálmán elmondta, hogy sajnos tájház híján a szalókai falunap előtt újra és újra össze kell gyűjteni a néprajzi értékeket képviselő régi tárgyakat a lakosságtól, ezért folyamatosan pályáznak, hogy létrehozhassák a falu tájházát. A tavalyinál is gazdagabb – régi bútorokból, használati eszközökből, szőttesekből, hímzett terítőkből, különféle szerszámokból, okmányokból, régi fényképekből és bankókból, érmékből, valamint sok más, ma már nem használt –, régi tárgyakból álló kiállítás anyagát idén is Ráti Éva gyűjtötte és állította össze.

Az ünnepi istentiszteletre hívogató harangszó szüneteiben tárogatómuzsika szólt a helyi református templom tornyából, ifj. Fekete Miklós klarinétművész jóvoltából. A templomban Stefán Zoltán lelkipásztor hirdetett igét. A vendégek közül Gubicza Gábor ungvári magyar konzul köszöntötte a gyülekezetet, hangsúlyozva, hogy Magyarország kormánya és a főkonzulátus a határon túlra szakadt magyarokért is felelősséget vállal, majd elismerően szólt a helyi közösséget erősítő rendezvényről. A zsúfolásig megtelt templomban az Ivaskovics József vezette Credo Verséneklő Együttes koncertje következett, akik Bodnár Éva felvidéki költő szívhez szóló verseit énekelték. Külön meglepetés volt a közönség számára, hogy jelen volt a templomban maga a költőnő is, aki Orlovszky Erzsébet versmondóval a Szalókához hasonló Tisza-parti faluból, a ma Szlovákiához tartozó Kistárkányból érkezett a falunapra. Bodnár Éva és Orlovszky Erzsébet el is szavalt néhány verset.

A hagyományoknak megfelelően idén is megkoszorúzták a sztálinizmus áldozatainak emlékművét, illetve a nemrég elhunyt dr. Soós Kálmán történész, politikus, főiskolai rektor sírját. Bátori József, a református gyülekezet gondnoka, Orosz Kálmán KMKSZ-alapszervezeti elnök és Biró Sándor polgármester ezt követően az első világháború áldozatainak emlékhelyén, és a község egykori lelkészének, Ruszka Eleknek a sírján is elhelyezték a megemlékezés koszorúit.

A megemlékezésen Orosz Kálmán beszélt a Szalókai Hazahívogató Falunapok történetéről és jelentőségéről. Balogh Tímea és Kovács Emese Reményik Sándor Eredj, ha tudsz! című versét szavalta. A testvértelepülés, a Baranya megyei Pellérd polgármestere Tajti Zoltán ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Emlékezni és fejet hajtani jöttünk mi is önökkel együtt azok előtt, akik életükkel fizettek a történelem igazságtalanságaiért. Azok előtt, akik rokonaikra, utódaikra és az itt élőkre hagyták a magyarságukat.”

Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke elődjére, a szalókai Soós Kálmánra emlékezett: „Azt az űrt, amit hagyott, senki nem tudja betölteni, én sem próbálkozom ezzel. Én a munkát vállaltam egy olyan közösségben, amelynek nemesek a céljai. Ennek a közösségnek a része a szalókai alapszervezet is. Szalóka méltán lehet büszke arra a közösségre, amit teremtett, megtartott, s amely mindannyiunkat erősít.”

A kultúrházban Biró Sándor polgármester nyitotta meg az ünnepi műsort. Köszöntötte az anyaországi testvértelepülések – Püspökladány, Pellérd és Lónya – küldöttségeit.

Ezt követően Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke szólt a megjelentekhez: „Az, hogy emberek laknak egy településen, nem jelenti azt, hogy ott feltétlenül közösség is van. Sőt, a mi időnkben ez a ritkább eset. Hála Istennek Szalóka az utolsó kivételek egyike. Kívánom azt, hogy a szalókai közösség továbbra is találjon magában elég erőt és elszántságot ahhoz, hogy azt a munkát, ami nélkül a közösségek szétmállanak, Szalóka község, illetve a magyar nemzet összetartásának érdekében továbbra is befektessék.”

Köszöntötte az ünneplőket Gubicza Gábor ungvári magyar konzul, Volodimir Himenec, az Ungvári Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese, Mackó István, az Ungvári Járási Tanács elnökének tanácsadója, a tanács KMKSZ-frakciójának tagja, aki bejelentette, hogy a járási tanács döntése értelmében dr. Soós Kálmán posztumusz megkapta az Ungvári járás tiszteletbeli polgára címet. Jaroszlav Andrusz, a Járási Közigazgatási Hivatal apparátusának vezetője pedig többeknek átnyújtotta a járási tanács és a járási adminisztráció elismerő okleveleit. Tajti Zoltán, Pellérd polgármestere és Dávor Lászlóné jegyzőasszony hordozható számítógéppel ajándékozta meg a Szalókai Tanácsot és a helyi KMKSZ-alapszervezetet, illetve az új kenyér ünnepe alkalmából nemzeti szalaggal átkötött kenyérrel, valamint Pellérd ez évi nyertes borával, amelyet külön a szalókai falunapra cimkéztek fel. A Szalókai Nyitnikék Zeneiskola vezetője pedig a pellérdi hangszeráruház ajándékaként a zeneoktatáshoz szükséges eszközöket kapott.

A kulturális műsorban színpadra lépett a felvidéki Dunaszerdahelyről érkezett Csallóközi Néptáncegyüttes, valamint az anyaországi Darnózseliről jött Szigetköz Táncegyüttes, akik félórás műsorukat a Magyar ima című közös énekes-táncos produkcióval zárták. Aztán divatbemutató és gyerekszépségverseny következett. A nagy sikerrel fellépő szalókai óvodások után a Szalókai Tiszavirág Táncegyüttes adott elő fergeteges magyar táncokat. Színpadra lépett a Szalókai Nyitnikék Zeneiskola csángózenekara is, akik az összes zeneiskolással közösen népdalokat adtak elő. A Nagydobronyi Hímes Néptáncegyüttes délalföldi, szatmári táncokat és saját gyűjtésű nagydobronyi csárdást mutatott be a közönségnek. A Szalókai Általános Iskola énekkara egyházi énekeket és egy népdalfeldolgozást énekelt.

Közben szabadtéren zajlott a vízifoci-bajnokság, amelyre tíz 3+1 tagú csapat nevezett be. Kovács Zoltán, Dancs Gábor, Batka Zsolt és Jónás Gyula vehették át végül a győztes csapatnak járó kupát. Volt még körhinta, gumiasztal és pónifogat.

A felnőttek légpuskás céllövöldében gyakorolhatták a célbalövést. Igazi attrakció volt, ahogy a Munkácsról és Ungvárról érkezett fakírok faparázson jártak meztelen lábbal. Az attrakció hátborzongató volt, de a lábak láthatóan nem égtek meg. A fakírok egyik segítőjétől bizalmasan megtudtam, hogy nyírfát égettek, és a nyírfaparázs a végén már annyira lehül, hogy megfelelő technika esetén nem égeti meg az emberi bőrt.

Végül az erre az alkalomra lezárt Eszenyi utcán a Beregszász Dixieland Band adott koncertet, melyet hajnalig tartó utcabál követett.

Badó Zsolt

Kárpátalja