Kárpátalja anno: viski római katolikus templom

A viski római katolikusok egészen a XIII. századig vezethetik vissza történetüket.

Egyházközségük – melyet 1270-től tartanak nyilván – kezdetben az erdélyi püspökséghez tartozott. Ezt III. András király is megerősíti 1299. augusztus 10-i oklevelében. Az Árpád-ház kihalása után azonban a viski közösség Máramarossal együtt az esztergomi érsekség egri püspökségének fennhatósága alá került. Az 1334-es pápai tizedjegyzékben olvashatunk a település György nevű plébánosáról.

A reformáció tanai 1524-ben jutottak el Viskre, ahol a római katolikus közösség Pál nevű plébánosával együtt áttért a protestáns hitre, s 1556-ban már a hitújítók használták a falu ősi templomát.

Közel kétszáz év múlva, az 1750-es években római katolikus vallású telepesek érkeztek Viskre, s újjászervezték az egyházközséget. 1755-től vezettek ismét anyakönyvet, s 1780-ban jegyezték be hivatalosan a Viski Római Katolikus Egyházközséget. A hívek kezdetben az egykori plébánosi lakot használták a szertartások elvégzésére, majd a XIX. század második felében új templom építésébe kezdtek a falu főterén. A 21 ezer koronába került, neobarokk stílusú, Szent Miklós tiszteletére felszentelt épületet 1897-ben vehették birtokba a hívek Ilosvay Lajos plébános vezetése alatt.

Néhány évvel később, 1902-ben orgonát kapott a templom, melyet Országh Antal nagyváradi orgonaépítő készített el.

A XX. század viharos évtizedeiben – a cseh és a szovjet éra alatt – is folyamatosan működött a viski közösség, bár a faluban szolgáló római katolikus papok közül többen – Plakinger Pál, Galambos József, Horváth Ágoston, Heveli Antal – megjárták a Gulagot, s csak 1956-ban szabadultak onnan.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma