2014. november 25., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Katalin – egyiptomi-görög-német-magyar eredetű; jelentése: korona; mindig tiszta.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Az ember: titok. Az ember annyi, amennyi titka van. Akinek nincs semmi titka, titkolnivalója: micsoda egy szegény ember az…”

Móricz Zsigmond

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93740d-9b80″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ilyenkor is szoktak vízbe tenni gyümölcságat, s ha az karácsonyra kizöldül, a kíváncsiskodó lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt. Az ágat ez esetben katalinágnak nevezik.

A jóslások fő ideje a lányok számára: András-nap. A legények azonban ezen a napon tudakozódhattak jövendőbelijük iránt. Például úgy, hogy lopott leányinget tettek a párnájuk alá, abban reménykedve, hogy megálmodják a feleségüket. Sárosfán, Csantavéren a fiúk Katalinkor böjtöltek, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.

Katalin női dologtiltó nap. A Szerémségben ilyenkor nem sütöttek kenyeret. Nem szabad szántani, kocsiba befogni. Leálltak a malmok is.

{7-210.} A Katalin-napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.” Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Grendzsa-Donszkij Vaszil, Vaszil Sztyepanovics Grendzsa-Donszkij (Ökörmező, 1897.

április 23. – Pozsony, 1974. november 25.). Költő, író, drámaíró, a kárpátaljai ukrán nyelvű

irodalom képviselője. Parasztcsaládból származott. A középiskola négy alsó osztályát

magánúton végezte el. Az I. világháború idején katonaként megjárta az orosz, a román és

az olasz frontot. Nyolchavi folyamatos frontszolgálat után egy budapesti kórházba került,

ahol két évig ápolták. Elvégezte a felsőkereskedelmi iskolát és családot alapított. 1919-ben

a Tanácsköztársaság híveként a románok ellen harcolt. A bukás után visszatért Kárpátaljára.

1921-ben az ungvári Beszkid Biztosító Intézet tisztviselője lett. 1925-ben belépett a

csehszlovák kommunista pártba. 1927-28-ban szovjetorosz támogatással a Nasa Zemlja című

ukrán nyelvű irodalmi-társadalmi folyóiratot szerkesztette, amely egyben a CsKP országrészi

szervezetének nemhivatalos lapja is volt. A lapszámokat a hatóságok többször elkobozták,

1928-ban végleg betiltották a lapot. Titkára volt az ukrán írók és hírlapírók egyesületének,

valamint a Proszvita közművelődési egyesületnek. Fiatal korától verselt, Budapesten még

magyarul, Ungváron már ukránul írt. Első verseskötete 1923-ban jelent meg Ungváron Kviti z

ternjam címmel. A 20-30-as években kb. 20 verseket, prózai írásokat és drámákat tartalmazó

kötete jelent meg, ezekből ötöt Harkovban adtak ki 1928-ban. 1937-ben látott napvilágot

Pidkarpatszki kazki címmel népmesegyűjteménye, ami 1943-ban szlovák fordításban is

megjelent. 1939-től Pozsonyban élt. Teljes életművét az USA-ban élő lánya jelentette meg 12

kötetben.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Széchenyi Ferenc gróf a nemzetnek adományozza könyvtárát és gyűjteményét, melyek alapján képezik a Nemzeti Múzeum és a Széchenyi Könyvtár felállításának (1802).

Londonban 6:3-ra győz a magyar Aranycsapat „az évszázad mérkőzésén” az angol válogatott ellen (1953).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7740d-9b80″][vc_column_text]MENEDÉK A VIHARBAN (1)

„Ha ráfúj a forgószél a bűnösre, nincs többé, de az igaz örökké tartó alapon áll.” (Példabeszédek 10:25)

A természet pusztító erejének megrendítő látványát nehéz elfelejteni. A hurrikánok, árvizek és a földrengések áldozatai csak hánykolódnak ide-oda, mint a gyufaszálak. Akik azonban előre felkészültek, megmenekülnek a pusztulástól. Nincs olyan élet, amit ne támadnának időnként viharok! „Amikor a vihar lecsap… Isten biztonságban megőrzi azokat, akik engedelmeskednek neki” (Példabeszédek 10:25 CEV). Ezek a szavak: „amikor [nem ha!] a vihar lecsap” arra tanítanak, hogy mind átmegyünk fájdalmas és nehéz időszakokon. A kérdés az: fel vagy készülve? Van rá mód. Isten meg tud óvni a veszteség, betegség, válás, munkanélküliség, magányosság és depresszió idején. Lehet, hogy nem tudod előre megjósolni a viharokat, sem megelőzni őket, de felkészülhetsz rájuk, és védve lehetsz, ha a következőket teszed: Tudd, hogy hol van a menedék! A vihar kellős közepén nincs idő zavarodottan ide-oda futkosni menedéket keresve magadnak és családodnak. Tudnod kell Kiben és hol találsz védelmet! A Biblia azt mondja: „Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál” (Példabeszédek 18:10). Isten neve az ő jelleméről, megbízhatóságáról és hűségről beszél. Az Isten nélküli ember kénytelen önmaga istenévé lenni – milyen félelmetes gondolat! Ám, azok, akik szeretik Istent, bátran mondhatják: „Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és a hegyek omlanak a tenger mélyébe; ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek.” (Zsoltárok 46:1-3). Van egy régi ének: „Az örök sziklán áll hitem, mit érettem tett Istenem. Más mind eloszlik, mint a hab, de Krisztus mindig szirt marad.” Bízz Istenben, ő az a menedék, akire szükséged van viharok idején!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2740d-9b80″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Alexandriai Szent Katalin szűz, vértanú

A keresztény ókor szentje, alakja homályba vész, tisztelete mégis sokfelé fennmaradt. A vértanúk és a szentek életpéldája erősít minket, hogy megmaradjunk a Krisztusi úton.
Egész élete, különösen szenvedéstörténete annyira legendás, hogy belőle a történeti magot kihámozni már lehetetlen. Tisztelete igen elterjedt a nyugati és keleti egyházban egyaránt. Sírja a Sinai hegyen épült Szent Katalin kolostorban van; kerékkel, karddal és könyvvel ábrázolják. Bölcseleti fakultások, diákok, prédikátorok és molnárok védőszentje.
Maxentius (311-313) üldözései alatt Katalin a császárnak szemrehányást tett kegyetlenségei miatt. A császár ötven filozófust rendelt ellene, de ezek nem tudták meggyőzni, sőt, maguk is megtértek, ezért megégették őket. A császár Katalint kerékbetörette, és amikor a kerék összetört, lefejezték.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]