Szent István-napi ünnepség Aknaszlatinán

„…amikor szembeszállunk az igazságtalansággal, akkor István királyunk művét folytatjuk…”

Aknaszlatinán – a római katolikus templombúcsú napján – került sor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi Szent István-napi rendezvényére. A zsúfolásig megtelt templomban Bosák Nándor, a Debrecen–Nyíregyházai Egyházmegye püspöke celebrált szentmisét, Butsy Lajos helyi plébános és Veress József nagybocskói görög katolikus parochus közreműködésével. Megtisztelték jelenlétükkel az ünnepséget többek között Tóth István, a Magyar Köztársaság beregszászi főkonzulja, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Fodor Zsolt ungvári magyar konzul, ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, valamint a magyarlakta felső-Tisza-vidéki települések küldöttségei.

Bosák Nándor megyéspüspök szentbeszédében kiemelte, hogy Szent István király keresztény életszemlélete, valamint Krisztusra épülő embereszménye volt az, ami az ő személyes életét is, meg azt a művet is megalapozta, amelyet alkotott. Hangsúlyozta: „Amikor mi Szent István királyt ünnepeljük, akkor az országalapító királyt méltatjuk, azt az embert, akit Isten nemzetünknek, népünknek a történelmében egy sorsfordító időben a nép vezetőjévé, királyává tett. És ez a király olyan alapot vetett ennek a népnek, olyan utat mutatott a magyarság és a Kárpát-medence népeinek, amely ezer esztendőn keresztül irány- és útmutatás lehet. Amikor tehát Szent István királyra emlékezünk, valójában az identitásunkat ünnepeljük és valljuk meg.”

A szentmise alatt közreműködött a megyeszerte méltán ismert aknaszlatinai Bell Canto kórus.

Tóth István beregszászi magyar főkonzul ünnepi beszédében számba vette államalapító királyunk máig ható fontos tetteit, népünk életére máig is hatással lévő zseniális döntéseit, majd így folytatta: „Hová helyezhetjük értékeink sorában ezt az ünnepet? Milyen ünnep is augusztus 20., nemzeti vagy egyházi? A kettő nem szétválasztható egymástól, noha napjaink szekularizált világában erre többen kísérletet tesznek. Augusztus 20-án egyszerre emlékezünk államalapító és államszervező királyunkra, az ő szentté avatására, illetve arra, hogy koronáját felajánlotta a Boldogságos Szűzanyának. A földi és az égi aspektus teljes mértékben átszövi egymást, a kettő azonban, úgymond, jól meg is fér egymás mellett. Ezért hívők és nem hívők együtt tudnak emlékezni az ezeréves eseményekre.”

Kovács Miklós KMKSZ-elnök Szent Ágoston értelmezése alapján fogalmazta meg a keresztény királyság lényegét, mely szerint Szent István országát szervezte. Első szent királyunk is tudta, hogy gyarló ember nem tud földi mennyországot létrehozni, de mindent elkövetett, hogy országában ne legyen földi pokol. A szónok Szent István keresztény és igazságosságra törekvő államszervezési elveinek szemszögéből vizsgálta meg napjaink Ukrajnáját. Kijelentette: „Nálunk demokrácia is van, mert szavazunk, és piac is van, hisz lassan piacosítanak mindent körülöttünk. Viszont azt láthatjuk, hogy a világunk egyre inkább hasonlít a földi pokolhoz, mert egyre kevésbé van benne igazság… Akárcsak a szlatinaiak támaszát, a sóbányát, a kárpátaljai magyarságtól is elvették támaszait. A lehetőséget, hogy megszervezzük magunkat legalább egy autonómia formájában, szintén nem adják meg nekünk ebben az országban, amely ország nem képes jámbor, törvénytisztelő polgárainak otthonos közeget teremteni… Egy dolgot ebben az országban is tehetünk. Amikor a természetes igazságérzetünkre hagyatkozva nem a rosszat, hanem a jót cselekedjük, amikor szembeszállunk az igazságtalansággal, akkor István királyunk művét folytatjuk, istenes cselekedetet hajtunk végre, amin lehet áldás. Akár olyan áldás is, hogy meg tudjuk tartani a nemzetet azok között a viszonyok között is, amelyek között élnünk kell.”

A Szent István-napi megemlékezés végén az ungvári Cantus kamarakórus lépett fel.

Az ünnepség zárásaként a rendezvény résztvevői a templom kertjében lévő Szent István-szoborhoz vonultak, ahol a nagy múltú aknaszlatinai bányászzenekar eljátszotta a bányászhimnuszt, majd a meghívott vendégek elhelyezték a megemlékezés koszorúit.

Badó Zsolt

Kárpátalja