Huszárbüszkeség: ötszáz esztendős hagyományra emlékeznek
Évek óta Nyíregyháza ad otthont a még élő harcosok találkozójának. A huszár ott kezdődik, ahol a katonai racionalitás véget ér.
A magyar hadtörténelem kiemelkedő fegyverneméről, a csaknem ötszáz esztendeig működő huszárságról emlékeznek meg ünnepélyes keretek között a kétnapos XII. nyíregyházi huszártalálkozón.
Évek óta a szabolcsi megyeszékhely ad otthont a még élő harcosok találkozójának, akik a valamikori híres könnyűlovas alakulat katonáiként szolgáltak a második világháborúban.
A szombati eseménysorozat délelőtt a Jósa András Múzeumnál kezdődött, ahonnan az Országzászló téri Magyar huszár szoborhoz vonultak a jelenlévők, huszárbandériumok, díszszázad és a katonazenekar kíséretében. Az ünnepélyes megnyitón felszólalt Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, aki beszédében megköszönte a huszár hagyományőrzéssel foglalkozó alapítványok és egyesületek áldozatos munkáját.
„Nyíregyháza katonaváros nekünk akkor is, ha most nem állomásoznak itt katonák” – szögezte le az államtitkár. Fodor Lajos 2011-et mérföldkőnek nevezte a huszárság történetében, felidézve azt, hogy hetven évvel ezelőtt, 1941 nyarán a keleti fronton esett át a tűzkeresztségen az akkori magyar királyi honvédség elit alakulatának számító nyíregyházi lovasdandár, Vattay Antal tábornok parancsnoksága alatt. Az ő alárendeltségében lévő, Mikecz Kálmán őrnagy vezette IV. Hadik András huszárezred hajtotta végre a magyar hadtörténelem utolsó sikeres lovasrohamát.
Hálás és felemelő téma a huszárságot méltatni, mert sok szép, hősies emlékünk van – hangoztatta az államtitkár. Fodor Lajos szavai szerint ezen az ünnepen a hadvezér Hadik András, Bercsényi László, Simonyi óbester, az 1848-as tábornokok vagy a fiatal éveiben huszártisztként harcoló Széchenyi István mellett a névtelenül harcoló, de el nem feledett huszárokra is emlékezik a magyarság. A lovas fegyvernemet méltatva elmondta: a huszárság szervezetten Mátyás király korától kezdve csaknem ötszáz esztendeig, egészen 1944-ig állt fenn, hirdetve a magyar nép rendkívüli katonai képességeit szervezésben, harceljárásban és az utolérhetetlen huszárszellemiségben.
A huszár ott kezdődik, ahol a katonai racionalitás véget ér: erényei megkérdőjelezhetetlenek, gyors észjárás, jó helyzetfelismerés, erős bajtársi kötelék, valamint feljebbvalói és bajtársai iránti feltétlen tisztelet jellemezte – jelentette ki Fodor Lajos. Hozzátette: ezeket az értékeket kell átültetni a haza fegyveres védelmét hivatásul választó fiatal nemzedékben is.
Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere beszédében a legmagyarabb fegyvernemnek nevezte a huszárságot, kiemelve, hogy az 1870-es évektől Nyíregyházán is több huszárszázad állomásozott. A nyírségi nagyvárosban 1891-ben adták át az akkori Osztrák-Magyar Monarchia egyik legkorszerűbb és legmodernebb lovassági laktanyáját; ebbe a kaszárnyába vonult be 1891. november 1-jén a híres császári és királyi 14. huszárezred.
A huszárság szerves részévé vált a város társadalmi életének, emléküket máig szobrok, utcák és emlékhelyek őrzik – tette hozzá az önkormányzati vezető.
Az ünnepségen elismerést adtak át Benkő Tibor vezérezredesnek, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének, valamint Böröndi Gábor dandártábornoknak, a debreceni V. Bocskai István Lövészdandár parancsnokának, emellett emlékérmet vett át Bene János, a megyei múzeumok igazgatóságának vezetője, a Magyar Huszár Alapítvány titkára. Az ökumenikus istentiszteletet követően a honvédség, a város és a megye képviselői koszorúzással emlékeztek a huszárok emlékére emelt szobornál.
A kétnapos programsorozat szombat délután huszárgenerációk találkozójával, vasárnap pedig ünnepi megemlékezésekkel folytatódik Nyíregyházán.