Nehéz évet zárt Ukrajna

A kijevi hatalomváltás, a Krím félsziget Oroszország általi törvénytelen bekebelezése és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása határozta meg az elmúlt esztendőt Ukrajnában. Az ország államcsőd közeli helyzetbe került.

2014 elején már több mint félmilliós tömeg gyűlt össze a kijevi főtéren, a Majdanon követelve, hogy Ukrajna Oroszország helyett az Európai Unióhoz való közeledést válassza, Viktor Janukovics pedig távozzon az államfői tisztről. Január 19-én a kijevi főtér, a Majdan tüntetőinek egy csoportja a békés demonstrációk eredménytelenségét, a meddő politikai tárgyalásokat megelégelve elszánta magát a harcra a kormánynegyedet lezárva tartó belügyi alakulatokkal szemben. A botokkal, kövekkel és Molotov-koktélokkal támadó tüntetőket a rohamrendőrök előbb könnyfakasztó és egyéb oszlató gránátokkal, gumilövedékekkel próbálták visszaszorítani a térre, majd február végén már éleslőszert vetettek be, hogy egyszersmind véget vessenek nemcsak az utcai harcoknak, hanem az akkor már három hónapja tartó békés demonstrációknak is. A február 18-20-i véres oszlatásoknak több mint száz halottja lett, akiknek többségét mesterlövészek lőtték ki.

Az ukrán parlament február 22-i ülésén úgy határozott, hogy Janukovics nem képes ellátni feladatait, ezért elmozdította őt államfői tisztségéből. Janukovics akkor már rég nem járt be munkahelyére, az elnöki hivatalba, menesztésekor pedig már szökésben volt. Orosz katonai segítséggel a krími Szevasztopolból Oroszországba szökött, és azóta is ott él egy Moszkva környéki luxusvillában.

Az ellenzéki Arszenyij Jacenyuk lett a kormányfő, Olekszandr Turcsinov pedig házelnök és egyben ideiglenes államfő lett. Moszkva a kijevi hatalomváltást puccsnak minősítette. Az orosz nacionalista érzelmeket meglovagolva, „történelmi igazságtételre” és az orosz kisebbség „védelmére” hivatkozva Vlagyimir Putyin elnök utasítására orosz katonák és hadihajók hatoltak be Ukrajna területére, majd március közepén Oroszország önhatalmúlag elcsatolta a Krím félszigetet. Az ukrán haditengerészet nem volt abban a helyzetben, hogy harcba bocsátkozzon, így egyetlen lövés nélkül „átengedte” az Ukrajnában addig autonóm köztársaságként működő területet Oroszországnak. Kijev ugyanakkor hivatalosan nem mondott le a Krímről, továbbra is Ukrajna részének tekinti. Számított arra, hogy a Krím bekebelezése után a Kreml nem áll meg, hanem a szakadár mozgalmakat igyekszik az ország más térségeire is kiterjeszteni. Herszon, Odessza és Harkiv megyében azonban nem tudták az oroszbarát szakadárok megvetni a lábukat, viszont a Janukovics és köreinek befolyása alatt álló Donyeck és Luhanszk megyékben igen, ahol a kizárólag az orosz hadseregben rendszeresített Kalasnyikov 100-as gépkarabélyokkal felfegyverzett szakadárok hivatali épületeket szálltak meg.

Krími mintára május 11-én törvényellenes népszavazást rendeztek a két megye Ukrajnától való elszakadásáról. A referendum eredményét, és az önhatalmúlag kikiáltott, népköztársaságoknak elnevezett „független államokat” senki, még Oroszország sem ismerte el. A népköztársaságok vezetői között mellesleg több, Oroszországból érkezett orosz állampolgár akadt. Közben április közepén Olekszandr Turcsinov ügyvivő államfő terrorellenesnek elkeresztelt hadműveletet indított a kelet-ukrajnai szakadár rendbontások megfékezésére.

A május 25-re előre hozott elnökválasztást magas támogatottsággal már az első fordulóban Petro Porosenko politikus-üzletember nyerte meg. Ezután intenzívebbé vált a szakadárok elleni katonai fellépés, aminek köszönhetően augusztus elejére a szeparatisták ellenőrzése alatti terület a negyedére zsugorodott. Ekkor Oroszországból érkezett harckocsik segítségével a szakadárok Donyeck megye déli részéig terjesztették ki a harcokat, elfoglalva az Azovi tenger partján, Mariupol közelében lévő Novoazovszk városát.

Putyin még áprilisban beismerte, hogy a Krím félszigeten valóban orosz katonák jelenléte mellett zajlott az elszakadásról tartott „népszavazás”, azt azonban váltig állítja, hogy Kelet-Ukrajnában nem támogatja Moszkva a szakadárokat. A még tartó kelet-ukrajnai konfliktusban az ENSZ decemberi jelentése szerint már több mint 4,6 ezren vesztették életüket.

Közben július 17-én súlyos katasztrófa történt Kelet-Ukrajnában, ami megrázta az egész világot: lezuhant Donyeck megyében egy maláj utasszállító repülőgép, amelyet ukrán és nyugati szakértői vizsgálatok szerint rakétatalálat ért. A katasztrófában 298 ember vesztette életét, többségük holland, illetve ausztrál állampolgár volt. Kijev szerint a szakadárok lőtték le a gépet, Moszkva viszont több ízben próbálta – sikertelenül – az ukrán fegyveres erők nyakába varrni a felelősséget a tragédiáért.

Október 26-án tartották meg az előre hozott parlamenti választásokat Ukrajnában, amelyet nagy fölénnyel Európa-párti erők nyertek. Több mint kétharmados többségű kormánykoalíciót alakítottak, és ismét Jacenyukot bízták meg a kormányalakítással.
A miniszterelnök december 11-én a kormányprogramot ismertetve – amelyet egyébként elfogadott a parlament – az ország súlyos gazdasági helyzetét mutató adatokkal sokkolta a képviselőket. Rámutatott, hogy az ország devizatartalékai 10 milliárd dollár alá estek, az infláció mértéke megközelítette a 20 százalékot, a GDP pedig idén 7 százalékot esik vissza. Az állami költségvetés közvetlen hiánya 68 milliárd hrivnya. Ezen felül a Naftohaz állami gázvállalat 110 milliárd hrivnya deficitet halmozott fel. A kormányfő a jövő évre költségvetési megszorításokat és jelentős lakossági rezsiemelést helyezett kilátásba.