2015. január 10., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Melánia – görög eredetű; jelentése: fekete, sötét.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Mit lehet tenni a tél ellen? Várni kell a tavaszt.”

Jókai Mór

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-930d77-24d2″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Várady-Stenberg János (Nagyvárad, 1924. január 10. – Budapest, 1922. február 12.) Történész professzor, az ungvári egyetem tanára. Tanulmányait szülővárosában a zsidó elemi iskolában kezdte, majd a gimnáziumban folytatta.  A középiskola tizedik osztályát már  a szovjet uralom alá került besszarábiai Benderiben végezte el. 1941- 42-ben az észak-kaukázusi Kubány vidékén kisegítő traktoros. 1942-43-ban beiratkozott a háború elől a dél-uráli Cskalov (Orenburg) városába kitelepített Kisinyovi Tanárképző Főiskolára. Innen került a leningrádi egyetem történelem tanára. Tanárai arra biztatták, hogy foglalkozzon a magyar történelemmel. A Szaltikov-Scsedrin közkönyvtárban már ekkor rábukkant Hess András budai krónikájának 1473-as kiadására. 1949-ben került az ungvári egyetemre, ahol gyakornokként, docensként, majd professzorként dolgozott 1989-ig. 1989-90-ben, már nyugdíjasként főmunkatársa lett az ungvári Szovjet Hungarológiai Központnak. 1956-ban Kijevben az Ukrán Tudományos Akadémián megvédte kandidátusi disszetációját, amelynek témája: Felszabadító háború Magyarországon a XVIII. század elején és az egykorú orosz-magyar kapcsolatok. 1970-ben a leningrádi Herzen Tanárképző Főiskola rendezte meg az Oroszország és Magyarország 1849 és 1904 közötti kapcsolatairól írott nagydoktori értekezésének  tudományos vitáját. Számos forrásfeltáró tanulmányt és tudománynépszerűsítő cikket publikált az orosz –magyar és a magyar-ukrán történelmi, irodalmi és kulturális kapcsolatok, valamint a kárpátaljai helytörténet tárgyköréből a moszkvai, leningrádi, budapőesti folyóiratokban, a Kárpáti Igaz Szóban, a Kárpáti Kalendáriumban, a Kárpátaljában és a Hatodik Sípban. Munkatársa volt számos lexikont összeállító szerkesztőbizottságnak: a Bolsaja Szovetszkaja Enciklopegyijának, a Szovetszkaja Isztoricseszkaja Enciklopegyijának, a Ragyanszka Enciklopegyija Isztoriji Ukrajininak, társszerzője számos fontos tudományos monográfiának. Négy önálló kötete is megjelent. 1989-ben a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével, 1991-ben a Lotz János-emlékéremmel tüntették ki.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Mécs Károly színészt (1939) főleg lírai, szerelmes szerepkörben foglalkoztatták, gyakran szerepel a rádióban és a szinkronstúdióban.

Medgyesy Ferenc, Kossuth-díjas szobrász 1881-ben ezen a napon született. Az egyiptomi, az ógörög és az etruszk művészet nagy hatással volt művészetére, a tipikusan magyar hangvételű, statikus jellegű szobrászat egyéni ízű képviselője.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-70d77-24d2″][vc_column_text]IMÁDKOZD AZ ELENGEDÉS IMÁJÁT!

„… az ok nélkül való átok nem száll az emberre.” (Példabeszédek 26:2 Károli)

Stormie Omartian írónő olyan anya mellett nőtt fel, aki azt mondta neki, hogy nem ér semmit. Bezárta Stormie-t egy szekrénybe, mert látni sem bírta őt! Stormie ezt írja: „Egy beteg elméjű anya nevelt fel… és az ő viselkedése bűntudatot, reménytelenséget, gyámoltalanságot és mély érzelmi fájdalmat keltett bennem. Fiatal nővé érve még mindig be voltam zárva – csupán annyi volt a különbség, hogy a határok nem fizikaiak, hanem érzelmiek voltak – egy mély, folyamatosan jelen lévő fájdalomba, ami önpusztításban és bénító önpusztításban nyilvánult meg. Évekkel később [egy keresztyén tanácsadó segítségével] megtanultam, hogy az olyan mélyen gyökerező meg nem bocsátást, mint az enyém, rétegenként kell felfedni. Egy napon késztetést éreztem, hogy így imádkozzam: „Uram, adj olyan szívet anyám felé, amilyen a tiéd.” Hirtelen látomásban magam előtt láttam őt olyan gyönyörű, vidámságszerető, tehetséges nőként, aki egyáltalán nem hasonlított arra a személyre, akit ismertem… olyannak láttam őt, amilyennek Isten teremtette, nem olyannak, amilyenné vált. Milyen csodálatos kinyilatkoztatás! Azonnal összeállt bennem a kép a múltjáról – az édesanyja tragikus halála… szeretett nagybátyjának és nevelőapjának az öngyilkossága, az elhagyatottság érzése, bűntudat, keserűség és meg nem bocsátás… Isten szívének érintése olyan megbocsátást

hozott, hogy amikor anyám meghalt… nem volt bennem semmilyen rossz érzés. Sőt, minél inkább megbocsátottam neki, Isten annál több szép emléket juttatott eszembe… Az emberek gyakran azért olyanok, amilyenek, mert az élet olyanná formálta őket, az igazi történetüket egyedül Isten ismeri. Ahhoz, hogy élvezni tudd mindazt, amit Isten neked szánt, imádkozd az elengedés imádságát, és engedd el a múltat!” Csak ekkor tudsz továbblépni.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]