2015. január 20., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Fábián – latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi.

Sebestyén – görög-latin eredetű; jelentése: magasztos, felséges.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„A zene belső harmóniát adhat, mert „kidalolhatja” az ember a fájdalmát és örömét.”

Czeizel Endre

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93edfa-a363″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Nátolyáné Jaczkó Olga (Tarna, 1895. január 20. – Budapest, 1970.) Író, költő.  A polgári iskolát Ungváron végezte. Egyik, 16 éves korában írt novelláját a budapesti Alkotmány közölte. 1918-tól rendszeresen jelentek meg versei, novellái a Határszéli Újságban, a Kassai naplóban, a Népakaratban, a Pásztortűzben, a Tűzben, a Prágai Magyar Hírlapban, a Magyar Minervában, az Új Auórában és a Magyar Írásban. Több költeményét tartalmazza a Sziklay Ferenc szerkesztette Lírai Antológia (Berlin, 1926). 1928-ban a Nyugatban is szerepelt. Novelláiban a verhovinai faluk világát ábrázolta, de „igazi sikereit a nő érzelmi-erkölcsi problémáit feszegető prózai írásaival érte el.” Indulását Gömöry Jenő Tamás segítette. 1936-ban közösen írtak regényt. 1945 után Budapesten élt, de betegsége miatt újabb írásokkal nem jelentkezett.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Megkezdi működését az első zenei intézmény, a Pestbudai Hangászegyesület (1836).

Széchenyi István a Tisza szabályozására megalakította a Tiszavölgyi Társulatot (1846).

Sík Sándor költő, író, szerkesztő (1889) a magyar cserkészet egyik alapítója. Lírájának kezdeti szakaszát a katolicizmus eszmevilága jellemzi, elsősorban Prohányzka, Ottokár szemlélete hatott rá.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7edfa-a363″][vc_column_text]EGYÜTT TÚLJUTUNK RAJTA

„Jobban boldogul kettő, mint egy… Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát…”  (Prédikátor 4:9-10)

Amy Simpson mondja: „Amikor egyik gyermekünk hat-, a másik pedig négyéves volt, észrevettem, hogy gyermeket várok. Két héttel később elvetéltem, amitől érzelmi hullámvasútra kerültünk. Férjem csodálatosan tartotta magát, amíg én felépültem, de amint fizikailag jobban lettem, őrá csapott le a veszteség érzése. Zárkózott lett, még a rokonokkal sem akart találkozni. Ő otthon akart maradni, míg én felejteni szerettem volna, továbblépni, emberek között lenni. Amikor egy házaspár olyan dolgokkal szembesül, ami különböző módon hat rájuk, hogyan tudják a helyzetet kezelni? 1) Mondd el a házastársadnak, mit szeretnél! Néha az érzelmek annyira elborítanak, hogy azt sem tudod, mire van szükséged. Azt szeretnéd, ha nagyobb teret kapnál? Vagy inkább beszélgetni akarsz? Emberek között szeretnél lenni, vagy inkább egyedül? Hallgasd meg házastársad érzéseit is! Lehet, hogy egészen másra van szükségetek! 2) A probléma gyökerével foglalkozz! A férjem nem akarta meglátogatni a családját. Amikor erről beszélgettünk, rájöttem, hogy a valódi probléma az, hogy úgy gondolta, nem lennének túlságosan támogatóak – és a sok száz kilométernyi úthoz sem volt elég ereje! 3) Légy kész a kompromisszumra! Én vidám társaságra vágytam, még ha nem is a családjával. Sikerült mindkettőnk igényeire megoldást találni, amikor közelebb élő rokonokkal jöttünk össze. 4) Kérj segítséget! Néha nincs mód a kompromisszumra. Az egyik fél beszélni akar, a másik képtelen felhozni a témát. Keressetek egy házassági tanácsadót vagy egy keresztyén barátot, aki ideiglenesen áthidalja a szakadékot. Sokat jelent, ha vannak, akik imádkoznak veletek és értetek. A házasságotok intimitását azonban mindenképp őrizzétek meg, ne engedjétek, hogy bármi vagy bárki közétek férkőzzön!”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2edfa-a363″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Sebestyén vértanú

Diokleciánusz császár kedvelt tisztje (a praetoriánusok I. kohorszának centuriója) volt. Keresztény hite miatt a császár egy réten fához köttette, és saját katonáival nyilaztatta. Egy keresztény matróna, Iréne ápolta. Felgyógyulása után szemrehányást tett a császárnak kegyetlensége miatt, ezért az súlyos dorongokkal agyonverette. Holttestét a római szennyvízcsatornába dobták. Lucina nevű matróna – látomása révén – rátalált, és a Via Appián temettette el. Ezen a helyen áll a róla elnevezett Szent Sebestyén bazilika.

Szent Fábián pápa, vértanú

Ősi római családból származott. 236-ban választották pápává. Origenész tőle kért feloldozást az irataiban előforduló tévedésekért. Fábián pápa rendezte a keresztény temetőhelyeket. Oratoriumokat emeltetett föléjük, és a diakónusok felügyeletére bízta azokat. Déciusz császár alatt szenvedett vértanúhalált 250-ben. A Kallixtusz katakombában temették el, ahol megmaradt a sírköve is.

Boldog Özséb, pálos rendalapító

Előkelő szülők gyermeke volt. Pappászentelése után nemsokára esztergomi kanonok lett. 1246-ban lemondott méltóságáról és a pilisi erdőségben remetéskedett. Csodás látomása után a környékbeli remetéket maga köré csoportosította. Ezeknek lelki vezetőjük lett, majd idővel Pilisszentkereszten templomot és kolostort építve, megvetette a Remete Szent Pálról elnevezett Pálos rend alapját 1250-ben. Ő lett az első főnökük, és a pilisi kolostorból kormányozta szerzetét. 1270-ben halt meg.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]