Ungváron tanácskoztak Aknaszlatináról
Tárcaközi egyeztetésre került sor múlt pénteken Ungváron az aknaszlatinai sóbányában kialakult katasztrófahelyzet elhárításának és a következmények felszámolásának menetéről. A tanácskozáson beszámolók hangzottak el a hatóságok által kidolgozott intézkedések végrehajtásáról, a résztvevők egyetértettek abban, hogy gyorsítani szükséges az előkészületek és a munkálatok menetét. Az érintett helybéliekre ugyanakkor alig néhány perc jutott a megbeszélésen, Szedlák Gyula, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke elmondása szerint már nem kaphatott szót.
Információink szerint a tanácskozásra eredetileg Aknaszlatinán került volna sor, a település lakóinak sorsáról dönteni hivatott tisztségviselők azonban ezúttal sem jutottak el a Tisza-parti nagyközségbe. A végül a kormányzóság épületében megrendezett eseményen ott volt Viktor Baloga, a rendkívüli helyzetek minisztériumának tárcavezetője, továbbá miniszterhelyettesi, főosztályvezetői szinten több érintett minisztérium is képviseltette magát. A kárpátaljai vezetés részéről megjelent a fórumon Olekszandr Ledida kormányzó és a megyei szakszolgálatok első emberei, valamint részt vett a találkozón Ivan Baloga, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke. Jelen volt a teremben Tóth István, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, aki korábban, a határon átnyúló és határ menti együttműködés kérdéseivel foglalkozó ukrán–magyar vegyes bizottság nyíregyházi előkészítő ülésén már vázolta Viktor Balogának az aknaszlatinai magyarságnak a jelenlegi rendezési tervvel kapcsolatos aggodalmait. A tanácskozásra meghívást kaptak a sóbánya vezetői, ott volt Jurij Uhalj, Aknaszlatina polgármestere és a lakosság képviselői, köztük Szedlák Gyula, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke.
Az aknaszlatinaiak képviseletében egyedül Jurij Uhalj polgármester kapott szót, aki egyebek mellett tolmácsolta a soknemzetiségű település lakosságának a kitelepítés miatt érzett aggodalmát. Viktor Baloga válaszában hangsúlyozta, hogy a kitelepítések kérdésében a legfontosabb szempont a lakosság biztonsága, minden egyéb kérdést a helyi hatóságoknak kell megoldaniuk a közvélemény bevonásával.
„Nem mondhatnám, hogy elégedett vagyok az elhangzottakkal, hiszen tulajdonképpen nem született döntés semmiről – mondta el a tanácskozást követően lapunknak Szedlák Gyula. – Tragikomikus a helyzet. Úgy tűnik, a hatóságok igyekeznek elsiklani az aknaszlatinaiak véleménye felett. Szerintünk azzal kellett volna kezdeni a katasztrófaelhárítást, hogy az illetékesek lejönnek Aknaszlatinára és kikérik az érintettek, a helybéliek véleményét, de ezt nem tették meg. Nem kérték ki a helyi szakemberek véleményét sem, holott településünkön évszázados hagyománya van a sóbányászásnak, a bányászok több évtizedes tapasztalata segíthetett volna a megfelelő döntések kimunkálásában. Az is érdekes, hogy az aknaszlatinaiakat most úgy szeretnék megsegíteni, hogy az erre szánt összeget egy másik település, Talaborfalu fejlesztésére akarják fordítani. Csak nemrég került sor az első lakossági fórumra Aknaszlatinán. A gyűlésen a nagyközség lakossága egységesen, nemzetiségre való tekintet nélkül nemet mondott a kitelepítésre. Kizárólag a betelepültek szemlélhetik közömbösen ezt a kérdést. Az őslakosokat egyaránt Aknaszlatinához köti az iskola, a templom és a temető. Véleményünket petíció formájában eljuttattuk valamennyi illetékeshez, azonban a mostani tanácskozáson sem foglalkoztak érdemben a felvetéseinkkel.”