2015. január 29., csütörtök

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Adél – német-francia eredetű; jelentése: nemes.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Egy szülő, aki nem akar mindent görcsösen másképp és tökéletesen csinálni, és néha magával is törődik, nagy terheket vesz le a gyereke válláról. Mert akkor helyette nem a gyereknek kell az ő elemi szükségleteit kielégítenie.”

Pál Ferenc

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-936c39-3ee9″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Fülöp Árpád (Nyárádszentbenedek, 1863. március 9. – Ungvár, 1953. január 29.) Tanár, író, költő, dalszerző, fafaragó. Középiskoláit Kolozsváron és Székelyudvarhelyen végezte. 1884-1888-ban a kolozsvári egyetemen tanult. A csiksomlyói főgimnáziumban, majd Marosvásárhelyen tanított. Egy ideig az Erdélyi Híradó szerkesztője volt. 1885-től publikált irodalmi tárgyú cikkeket és verseket. Első jelentős művét 1882-ben írta. Csíksomylói nagypénteki misztériumok címmel. 1893-ban nevezték ki az ungvári királyi főgimnázium tanárává. Ezután hatvan évig élt Ungváron, meghatározó egyénisége volt a város irodalmi életének. Alapító tagja lett a Gyöngyösi Irodalmi Társaságnak. Rendszeresen jelentek meg versei a Közművelődésben, a Kárpáti lapokban, az Ungban.  Gyakran kérték fel alkalmi versek és szónoklatok megírására. 1909 októberében Dayka Gábor szobrának avatásán elhangzott a költő emlékezetére írt verse. Kitűnően cimbalmozott, dalokat költött, juhar-és szilfából gyönyörű székelymotívumú bútordarabokat faragott, amelyeket Móricz Zsigmond is megcsodált, amikor irodalmi előadókörútja során felkereste Ungváron Fülöp Árpádot. Irodalmi alkotásai közül kevés jelent meg nyomtatásban. Kéziratban maradt két vígjátéka, valamint önéletrajza és több dala. Huszonöt évnyi előtanulmány után látott hozzá 1910-ben nagyeposza, a Hunyadi megírásához. A 41 412 sorból álló művet 1920-ban fejezte be.  Ennek egy 5860 sorból álló része, A magyar 1914 tavaszán Ungváron jelent meg. A teljes eposz 1943-ban Budapesten látott napvilágot a Felvidéki Közművelődési Egyesület kiadásában.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Páger Antal Kossuth-díjas színész (1899) műkedvelő előadásokon tűnt fel, a természetes játéka gyors népszerűséget szerzett számára. Jobboldali nézeteket vallott, 1944 végén elhagyta az országot, 1956végéig Argentínában élt. Hazatérése után a Vígszínházban (Talpalatnyi föld) óriási ünneplésben volt része, parasztábrázolásai mesteri alakítások voltak, számos filmben és színdarabban játszott főszerepet. (Hattyúdal, Édes mostoha, Péntek Rézi, Felmegyek a miniszterhez, Esős vasárnap, Mici néni két élete, Iszony, stb.).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-76c39-3ee9″][vc_column_text]KÉRD KI ISTEN VÉLEMÉNYÉT! (1)

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” (1Sámuel 16:7)

Dávid apja nem gondolta diáról, hogy alkalmas lenne arra, hogy Izrael következő királya legyen. Ezért amikor Sámuel próféta Saul király trónutódját keresve hozzá érkezett, legidősebb fiát, Eliábot mutatta be neki, aki parancsnok volt az izraeli seregben. Eliáb nagy benyomást tett Sámuelre. „Amikor megérkeztek, és meglátta Eliábot, ezt gondolta: Biztosan ez lesz az Úr felkentje, aki most itt van. De az Úr ezt mondta Sámuelnek: Ne tekints megjelenésére, se termetes növésére, mert én megvetem őt. Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” (1Sámuel 16:6-7). Amikor a te élethivatásodról van szó, egyetlen vélemény számít: Istené! Ahhoz, hogy betöltse rendeltetését, Dávidnak le kellett győznie családjának róla alkotott véleményét. Valaki így ír: „Ha bármikor azt látjuk, hogy egy középkorú ember hirtelen pályát változtat, csaknem biztosak lehetünk abban, hogy addig valaki más álmát próbálta megvalósítani, és mostanra eltévedt az életben.” Az irodalmi Nobel-díjas Joseph Brodsky megjegyezte: „Az ember feladata elsősorban az, hogy saját életét élje, nem pedig egy ráerőltetett vagy kívülről előírt életet, bármennyire is jónak és nemesnek tűnik az. Mindannyiunknak csak egy élet adatott, és jól tudjuk, hogy fog véget érni. Sajnálatos lenne ezt az egyetlen esélyt valaki más megjelenésére, tapasztalataira elvesztegetni.” Még nem késő azzá válni, akinek Isten akar látni, és azt tenni, amit ő vár tőled. Ha eddig valaki más álmát próbáltad megélni, kérj Istentől saját álmot, és ő meg fogja adni neked.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]