Oroszország szabadul a tranzit függőségtől
Az Északi Áramlat gázvezeték első szakaszának megnyitása, amely közvetlen összeköttetést teremt meg Oroszország és Nyugat-Európa között, megfosztja Ukrajnát azon kizárólagos jogától, hogy az orosz gáz fő tranzit szállítója legyen. A Kijev által kezdeményezett gázvita Moszkvával veszíti jelentőségét.
Az kijevi hatóságok minden trükkje helyett, amelyeknek célja indokolatlan árcsökkenés az orosz üzemanyagra, Ukrajnának türelmesnek kellene lennie, és kompromisszumokra való készségét kellene tanúsítania.
Az Északi Áramlat üzembe helyezése egybe esett a Kijev által kezdeményezett kampánnyal, amely preferenciák megszerzésére irányul. Ukrán hatóságok azzal fenyegetnek, hogy többszörösére csökkentik a gázvásárlást, megsértve ezzel a hatályos kormányközi megállapodást, továbbá átszervezik az orosz gázt importáló „Naftogaz Ukraini” céget, és keresettel fordulnak a Stockholmi Választott Bírósághoz. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy az EB ellenőrizhetné az orosz-ukrán gáz-megállapodásokat. Oroszország Külügyminisztériuma erre egyértelműen válaszolta, hogy Oroszország és Ukrajna közti gáz-megállapodások nem igényelnek „külső beavatkozást”.
Eközben Kijev – képletesen szólva – „összezavarodik a bizonyítékokba”. Ha a múlt héten Mikola Azarov miniszterelnök kijelentette, hogy a Naftogáz átszervezése nyomán a szerződés felülvizsgálásra szorul, most azt mondja, hogy azt teljesíteni kell. Másképp nem is lehet, hiszen a szerződés szövegébe feketén-fehéren be van írva, hogy az ukrán cég átszervezése esetén a megállapodás feltételeit magára vállalja a jogutód. A Kijev által megemlített „súlyos” feltételek pedig minden alapot nélkülöznek, véli Alekszej Miller a GAZPROM vezetője.
– Olyan benyomás alakul ki, hogy az ukrán elnököt félrevezetik az orosz gázszállítási díjszabásokkal, tarifákkal kapcsolatban. Az orosz gáz tranzitjának az ára ukrán területen sokkal magasabb, mint Németországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában. Ugyanakkor megjegyezném, hogy a gáz ára Ukrajna számára alacsonyabb, mint Lengyelországban, Magyarországon és Romániában.
Miller hozzátette, hogy az üzemanyag ukrán árát össze lehet hasonlítani a Németországéval, ahol a gázvezetékek egy része a GAZPROM tulajdonában van. „Ukrajnában semmi ilyesmi nincsen” – hangsúlyozta Miller.
Ugyanakkor Moszkva több ízben kompromisszumot javasolt: például integrációs kedvezményt abban az esetben, ha Ukrajna teljes jogú tagja lesz Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán vámuniójának. Vagy árcsökkentést a Gazprom és a Naftogaz egyesülése esetén. Ukrán hatóságok folyamatosan elutasították ezeket a javaslatokat. Ehelyett új utakat keresnek, hogy nyomást gyakoroljanak Moszkvára, vagy kedvezményt kapjanak, mint tranzit ország. Talán az Északi Áramlat üzembe helyezése rákényszeríti Kijevet, hogy rugalmasabb legyen.