Mit hoz Magyarországnak az EU-ukrán társulás?

Magyarországon nem téma ez, pedig az ukrán élelmiszer kiszoríthatja a magyart, a vendégmunkások pedig növelnék a feketegazdaságot és a munkanélküliséget.

Az elkövetkező hetek egyik legjelentősebb posztszovjet eseménye, kitűzik e az EU-Ukrajna társulási egyezmény aláírását, vagy keleti szomszédunknak továbbra is várnia kell, ki tudja meddig. A kérdés egyformán fontos Kijevnek és Brüsszelnek.

Az ukrán vezetésnek szüksége van egy jelentős külpolitikai sikerre, Brüsszelnek pedig érdekében áll vonzáskörzetében tartania Ukrajnát, megakadályozandó annak Oroszországhoz való közeledését. Az EU integráció ukrajnai támogatottsága jelentős, még akkor is, ha az utóbbi napokban a közelgő Timosenko elleni ítélet okán az ellenzék több vezetője is a társulási egyezmény elhalasztását kérte Brüsszeltől, felhívva annak figyelmét, hogy az EU még sosem szerződött olyan állammal, ahol jelentősen sérülnek a demokratikus alapelvek.

Miután decemberben Kijevben rendezik az EU-Ukrajna csúcstalálkozót, addig e kérdésben dűlőre kell jutni. Elvileg elképzelhető egy torz megoldás is: Brüsszel csak a gazdasági megállapodásokat írja alá, politikaiakat nem, ám ezzel éppen saját maga alatt vágná a fát, hiszen nem tudná befolyásolni a politikai rendszer átalakítását.

Számunkra azonban leginkább az a kérdés, mit hozhat Magyarországnak az ukrán társulási egyezmény, különösen annak szabadkereskedelmi része. Nem sok jót és minderre már most fel kellene készülnünk. A két ország közötti áruforgalom 2,8 milliárd dollár volt 2010-ben és jelentős, kétmilliárdos magyar többletet mutat. Ukrajna azonban jelentős potenciállal rendelkezik, leginkább az élelmiszeripar terén. A magasabb belföldi árak, és a mesterséges akadályok lebontása Magyarországot az ukrán agrárkivitel egyik kiemelt célországává teszi. Azon belül is leginkább a gabona vagy zöldségek területén. Mindez még jobban kiszoríthatja a magyar termékeket az üzletekből és súlyosan növelné az amúgy is nehéz helyzetben levő agrárszektor gondjait.

A másik neuralgikus pont a munkaerő vándorlás. Ukrajna lakosság jelenleg 45 millió fő körül alakul és az alacsony munkabérek és szűkös munkalehetőségek miatt a munkaképes lakosság jelentős hányada vállal külföldön munkát. A földrajzi közelség illetve az életszínvonalbeli különbség pedig vonzóvá fogja tenni, hogy sokan Magyarországon vállaljanak munkát akár illegálisan is.

Mindez csak néhány aspektusa a kapcsolatoknak, mely jól mutatja, Magyarországnak egységes és határozott álláspontot kellene képviselnie az EU-Ukrajna társulási egyezmény ügyében, mert noha a kérdés távolinak és jelentéktelennek tűnik elsőre, valójában évtizedekre meghatározza a jövőt.

Forrás: posztinfo