2015. február 10., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Elvira– 1. – nyugati gót eredetű; jelentése: akit az ereklye megvéd;
2. – az Elmira alakváltozata.

Ella– 1. – az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője;
2. – az -ella végű magyar női nevek önállósult becézője.

[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„A szokás az szokás, nem az ablakon kell kihajítani, hanem apránként kell letessékelni a lépcsőn.”

Mark Twain

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93d08d-56ff”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Vágner Lajos (Hosszúmező, 1815. február 10. – Huszt, 1888. június 9.). Botanikus. Középiskoláit Máramarosszigeten és Kassán végezte. Máramarosszigeten dolgozott sószállító biztosként, majd kulcsárként. 1835-ben a máramarosszigeti királyi bánya-és jószágigazgatósághoz került. 1855 és 1870 között a huszti gazdasági hivatalnál volt ellenőr és pénztárnok. 1870-ben Rákóczra helyezték, ahol nyugdíjazásáig a kir. erdőhivatal pénztárnoka volt. Nyugdíjazása után Husztra vonult vissza. Serdülő korától foglalkozott növénygyűjtéssel. Csak Máramaros területén gyűjtött, mégis Európa flóráját reprezentáló gyűjteményt sikerült összeállítania, mert cserekapcsolatban állt számos európai gyűjtővel.  Több mint 40 ezer példányból álló herbáriumát  a Magyar Nemzeti Múzeum növénytára vásárolta meg 1892-ben. A gyűjtemény 77 csomag virágos és 7 csomag Kryptogarnus növényt tartalmazott. Máramaros megye egyetemes leírásában ő ismertette a megye növényzetét.  Máramosszigeten létrehozta a Gyümölcstermelők Szövetkezetét.

Vágner fásította és rendezte a nevickei vár kertjét, ahol érdemeit egykor obeliszk is hirdette.

Róla nevezték el a Pytheuma Vágneri nevű növényt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány  – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

V. Miklós pápa engedélyezi, hogy a ferencesek önálló magyar rendtartományt létesítsenek (1448).

Bessenyei Ferenc színész ezen a napon született 1919-ben.

Barabás Miklós festő születése (1810). Gyerekkorától kezdve foglalkozott arcképfestéssel. Feltűnt tehetségével, és Bajza Józseftől Széchenyi Istvánig mindenki segítette, hogy munkával lássák el, ő az első és sokáig egyetlen művészünk, aki művészetéből meg tudott élni. Barabás Miklós nemcsak gazdag munkásságával, hanem emberi példaadásával is a kialakuló nemzeti művészet fő alakjává vált.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7d08d-56ff”][vc_column_text]A VÁSÁRLÓ FÉLRETÁJÉKOZTATÁSA

„Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó.” (Róma 12:17)

A hazugságok előbb-utóbb lelepleződnek. Az igazság mindig felszínre kerül. „Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége” (Példabeszédek 28:13). Bárki is akar üzletet kötni veled, az igazságot akarja tudni – a teljes igazságot. Jézus kínálta a legnagyszerűbb terméket a világon: az üdvösséget. Lehetőséget kínált az emberiségnek, hogy kapcsolatba kerüljenek Istennel. Sőt, mennyei otthont is ígért. De sosem festett hamis képeket. Miután követelésének előnyeiről beszélt, világosan értésünkre adta a kihívásokat is. „…gyűlöl titeket minden nép az én nevemért” (Máté 24:9). Jézus nem csupán egy mennyei világról szóló filozófiát kínált. Számára fontos volt, hogy felkészítse az embereket minden lehetséges helyzetre, amivel majd szembe kell nézniük. Abban a korban, amikor a bankárok és üzletemberek csűrik-csavarják az igazságot a nyereség növelése érdekében, Isten arra hív, hogy légy őszinte, akkor is, ha ennek számodra ára van. Ha Istent képviseled, és ha tapasztalni akarod áldásait, akkor az ő módszerei szerint kell intézned ügyeidet. Egy őszinte kapcsolat többet ér bármilyen magas eladási mérlegnél. A becsületességedre tovább fognak emlékezni, mint a termékeidre. Vissza kellene gondolnunk arra, mi tette naggyá népünket. Thomas Jefferson mondta: „A kormányzás művészete teljes egészében az őszinteség művészetéből áll.” A bibliai időkben Isten népe nagyrészt mezőgazdaságból élt. Ezért Isten világosan megmondta: „Ne kövessetek el jogtalanságot az ítélkezésben, sem a hosszmértékek, súlymértékek és űrmértékek használatában” (3Mózes 19:35). John Parnell írta: „Nem számít, mi a foglalkozásod, egy országot kormányzol vagy cipőket javítasz – mert Isten szemében a becsületesség királlyá emel.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2d08d-56ff” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Skolasztika szűz

Skolasztika az imádság és a lelki beszélgetés embere, aki Istenhez akar közelebb kerülni testvére segítségével. Ha figyelünk egymásra, megláthatjuk Isten akaratát a másik, a hozzánk közelálló szükségében.

Forrás: Hankovszky Miklós

Szent Skolasztika a nyugati szerzetesség alapítójának, Szent Benedeknek volt az ikertestvére. Fiatalon az Úr szolgálatára adta magát. Eleinte otthon élt, majd testvére példájára kolostorba kívánkozott. Benedek Piombariolában egy kis zárdát épített számára, de ez rövidesen kicsinek bizonyult. Sokat böjtölt, imádkozott és fáradhatatlanul tevékenykedett az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásában. Szerette a magányt, még testvérével is évente csak egyszer találkozott. Életét Nagy Szent Gergely pápa örökítette meg.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]