2015. február 12., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Lívia – latin eredetű; Jelentése: ólomszínű, kékes.

Lídia – görög eredetű; Jelentése: az ókori Lídiából való nő.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Az életben minden csata azt a célt szolgálja, hogy tanuljunk belőle valamit, még az is, amelyiket elveszítjük.”

Paolo Coelho

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93faa1-f31b”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Anonymus, P. mester (XI. sz. vége – XII. sz. eleje).

Az első ránk maradt történeti mű, A magyarok cselekedeteiről (Gesta Hungarorum) szerzője. Egyes kutatók szerint a Felső-Tisza-vidékről származott, és szoros kapcsolat fűzte az itt birtokos Abákhoz. Anonymus részletesen bemutatta munkájában a honfoglalás kori Munkács, Ungvár és Borzsova vidékét.  Magyarázata szerint a magyarokat Ung váráról nevezik a külföldiek „hungváriaknak”. Ő nevezte el a Laborc folyóról az ezen a területen sohasem élt Laborc vezért. Munkács nevének eredetét is a mondai hagyományok alapján magyarázta. Szerinte azért nevezték el Munkácsnak a várost, mert a magyarok nagy „munkával” érkeztek meg erre a földre.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Megnyitja kapuit a Budapest Sportcsarnok, mely a sportrendezvények mellett politikai gyűléseknek is otthont adott. (1982).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7faa1-f31b”][vc_column_text]DIKTÁTOR, LÁBTÖRLŐ VAGY DIPLOMATA? (1)

„Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket…” (Efezus 6:4)

A serdülő gyermekek neveléséhez minden cseppnyi bölcsességedre és kegyelmedre szükség van. Te azon erőlködsz, hogy tanítani, vezetni tudd őket, ők pedig a függetlenségre törekszenek – ez olyan huzakodás, ami mindkettőnkre frusztrálóan hat. A kimenetel nagyban azon múlik, hogy a három klasszikus nevelési elv közül melyiket követed? Minden szülő a legjobbat akarja a gyermekének, vannak azonban olyan módszerek, melyek jól működnek, és vannak, melyek nem. Vizsgáljuk meg most mindegyiket. A tekintélyelvű nevelés. „Én hozom a szabályokat, te pedig betartod őket! Ne kérdőjelezz meg, engedelmeskedj! Engedelmesség, tekintélytisztelet, hagyományos értékek és kemény munka! Csak egy vélemény számít: az enyém. Minden más vélemény lázadásnak számít!” A tekintélyelv képviselői nem viselik el a tekintélyvesztést, nem kérnek bocsánatot, lés nem ismerik el, ha hibáztak. Mindig a hibákat keresik, ítélkezők, megszégyenítők, a másikat lekicsinylik. Magasak az elvárásaik, ugyanakkor kipellengérezik gyermekeik legrosszabb tulajdonságait. Szigorúságukkal kiprovokálják a konfrontációt, aztán keményen, sőt indokolatlanul súlyosan büntetik. Gyakran a Szentírást idézik, hogy álláspontjukat támogassák. Melyek az előnyei ennek a nevelési módnak? A szabályok világosak, a parancsok-alárendelt viszony egyértelmű, így lerövidül a gyermek reakció-ideje. Ez hatékony az egészen fiatal és bizonytalan gyermekeknél, és hasznos lehet krízis idején. Most nézzük meg a hátrányokat: gátolja a gyermek egészséges függetlenedési folyamatát; késlelteti az érett kommunikációt; erősíti a függő helyzetet és az alkalmatlanság érzetét. Elbátortalanít, így nem alakul ki egészséges döntéshozó- és kezdeményezőkészség a gyermekben. Megnöveli az esélyét, hogy a gyermek társaságban szorongani fog vagy depressziós lesz; fokozza annak valószínűségét, hogy a gyermek iskolai erőszak vagy megfélemlítés áldozatává válik, stb. Lehet, hogy a tekintélyelvű nevelés katonai fegyelmet tart, de ritkán nevel fel boldog, egészséges, kreatív gyermekeket!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]