Külső független teszt magyar nyelvből

Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztériumban elkezdték a 2016-os külső független tesztek programjainak összeállítását.

Az oktatási minisztériumban rendeletet fogadtak el arról, hogy 2016-ban kibővítik a külső független tesztek tantárgyainak listáját. A listára felkerültek a nemzeti kisebbségek nyelvei is, így 2016-ban a magyar nyelv is választható tantárgy a külső független tesztelésen.
Ezzel a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának (II. RF KMF), illetve a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek (KMPSZ) a magyar nyelvű felvételizésért tett majd egy évtizedes erőfeszítései, harcai végre eredményt hoztak.
Ukrajna felsőoktatási intézményeibe 2008-tól kizárólag külső független tesztelés által juthatnak be a felvételizők. Az orosz ajkúak kivételével a független vizsgaközpontokban a nemzeti kisebbségek nem tehettek vizsgát anyanyelvükből. A magyar anyanyelvű felvételizők magyar nyelv és irodalom szakra a kötelező ukrán vizsgateszt mellett angol, német, francia, spanyol vagy orosz nyelvek közül választhattak. A Rákóczi-főiskola és a KMPSZ már ezen felvételi rendszer 2006-os tervezetétől kezdve számos olyan kéréssel és levéllel fordult Ukrajna államelnökéhez, miniszterelnökéhez, oktatási miniszteréhez, a vizsgaközpontok igazgatóihoz, melyben azt kérelmezte, hogy a magyar nyelv is szerepeljen a választható tantárgyak listáján.
2007-ben, mikor az érettségizők már részt vehettek a külső független tesztelésen, de még nem volt kötelező minden felvételiző számára, a KMPSZ levélben fordult Nikolajneko Sztaniszlavhoz, az akkori oktatási miniszterhez, Karpacsova Ninához, Ukrajna akkori emberi jogi biztosához, valamint Havasi Oleghez, Kárpátalja akkori megyei kormányzójához. Karpacsova válaszlevelében helyt adott a KMPSZ kérésének, de ezt a hivatalnokok nem vették figyelembe, így az ukrajnai kisebbségeket továbbra is kettős mércével mérték: az oroszoknak engedélyezték az anyanyelvi felvételizést, míg a többieknek nem.
2008-ban a II. RF KMF Ivan Vakarcsukhoz, a 2007 decemberében megválasztott oktatási miniszterhez fordult azzal a kéréssel, hogy magyar nyelvből és irodalomból is felvételizhessenek legalább azon magyar ajkú jelentkezők, akik a Rákóczi-főiskola tanítói, óvodapedagógia vagy magyar filológia szakán kívánnak továbbtanulni. Ugyancsak ezzel a kéréssel fordultak Boljubas Jaroszlavhoz, az oktatási miniszter felsőoktatási főosztályának vezetőjéhez. Kérésüket 2009-ben is megismételték, és kérték, hogy a listát bővítsék ki az integrált irodalom (világirodalom és magyar irodalom) tárggyal, miután ebben az évben az ukrán és orosz tannyelvű végzősök anyanyelvükön vizsgázhattak világirodalomból, ami ezen intézményekben külön tantárgy az orosz és az ukrán irodalom mellett. A problémára akkor sem érkezett megoldás.
2010-ben a Rákóczi-főiskola és a KMPSZ ismét kérelmezte, hogy vegyék fel a magyar nyelvet és irodalmat a külső független tesztelésen a választható vizsgatárgyak sorába, és tegyék lehetővé, hogy magyar nyelv és irodalom szakra ez kötelező, bölcsész szakirányra pedig választható tárgy lehessen. Ezen kérés eljutott Viktor Janukovics államelnökhöz, Mikola Azarov miniszterelnökhöz, Ivan Vakarcsuk oktatási miniszterhez, Borisz Zsebrovszkij ukrán oktatási miniszterhelyetteshez, valamint Igor Likarcsukhoz, a független vizsgaközpontok igazgatójához; Jurij Bohuckijhez, a kisebbségi és egyházügyi állami hivatal vezetőjéhez; Jurij Korovajcsenkóhoz, az oktatási minisztérium felsőoktatási osztály vezetőjéhez; Muska Jurijhoz, Ukrajna magyarországi nagykövetéhez; Ledida Olekszandr kárpátaljai állami közigazgatási elnökhöz; Motilcsák Mihájlóhoz, a kárpátaljai állami közigazgatás oktatási főosztályának vezetőjéhez; Jurij Huzinechez, a kárpátaljai közigazgatás kisebbségi főosztályának vezetőjéhez és Olga Kravcsenkóhoz, az oktatási minisztérium jogi főosztályának vezetőjéhez is.
A KMPSZ ezzel párhuzamosan megkereste Magyarország szakmai és érdekvédelmi szervezeteit, hivatalait. Levélben kifejtették, hogy a felsőoktatási felvételi szabályzat hátrányosan érinti a kárpátaljai magyar iskolákban érettségizőket. A levél eljutott Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár asszonyhoz, Lénárd Zsolthoz, a Magyar Köztársaság ukrajnai nagykövetének titkárához, Gyetvai Árpádhoz, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Külhoni Magyarok Osztályának megbízott vezetőjéhez, Kulisity Istvánhoz, a NEFMI Oktatásért Felelős Államtitkárság főosztályvezető-helyetteséhez, Lieberman Máriához, a NEFMI Kultúráért Felelős Államtitkárság nemzetközi referenséhez, Hoffmann Rózsa államtitkár asszonyhoz. Ők szintén az ukrajnai illetékesekhez fordultak a kéréssel. Az erőfeszítéseknek annyi hozadéka lett, hogy magyar szakra magyar nyelvből engedélyezték a belső vizsgát a főiskolára jelentkezők számára.
A KMPSZ elnöksége a 2011-es felsőoktatási intézmények új felvételi szabályzatának tervezetéhez 11 pontból álló észrevétel-, illetve javaslatcsomagot állított össze. A javaslatokat eljuttatták Ukrajna államfőjéhez, Ukrajna miniszterelnökéhez, Ukrajna oktatási miniszteréhez, a vizsgaközpontok vezetőihez, Ukrajna magyarországi nagykövetéhez, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnökéhez, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás Oktatási osztályának vezetőjéhez, a nemzetségi és vallási ügyek bizottságához, és Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának Nemzetpolitikai Államtitkárságához. Ebben azt is kérték, hogy a nemzetiségi iskolák, így a magyar iskolák végzősei a kötelező ukrán nyelvet és irodalmat az általuk tanult tanterv alapján tegyék. Azaz, hogy differenciálják a teszteket, és ne az ukrán anyanyelvűek számára készült tesztek szerint mérjék a magyar diákok tudásszintjét ukrán nyelvből.
Ezt a kérést is elutasították, így 2011-ben a magyar iskolák végzőseinek továbbra is ugyanazt az érettségi tesztet kellett megírniuk ukrán nyelvből és irodalomból, amelyet az ukrán iskolában érettségiző, ukrán filológiára felvételiző, ukrán anyanyelvűek számára dolgoztak ki. A magyar nyelv és irodalom továbbra sem szerepelt a külső független tesztelésen választható vizsgatárgyak listáján. Emiatt a Rákóczi-főiskola és a KMPSZ újabb kérelmekkel fordult az oktatási miniszterhez és az oktatási minisztérium felsőoktatási osztályának vezetőjéhez.
2013-ban a KMPSZ konferenciát szervezett A kárpátaljai magyar oktatás helyzete és lehetőségei a nyelvtörvény tükrében címmel. A konferencia állásfoglalása azt a kérést is tartalmazta, hogy a magyar nyelv és irodalom az oroszhoz hasonlóan kerüljön be a választható tantárgyak közé. A konferencia állásfoglalását elküldték Magyarország és Ukrajna minisztériumaiba, a megyei tanácsnak, a megyei oktatási főosztálynak, a járási tanácsnak, a járási és városi oktatási osztályoknak, megyei és járási képviselőknek, az iskolák igazgatóinak, továbbá megjelent különböző sajtóorgánumokban magyar és ukrán nyelven.
A 2014-ben kinevezett új oktatási minisztert, Szerhij Kvitet is felkeresték ez ügyben, hogy az orosz mellett a többi nemzeti kisebbség nyelve, így többek között a magyar is bekerüljön a választható vizsgatárgyak sorába.
A Rákóczi-főiskola és a KMPSZ fáradozása nem volt hiábavaló, ugyanis 2016-tól az angol, német, francia, spanyol és orosz nyelven kívül az érettségizők magyar, román, lengyel, moldáv, krími tatár, szlovák, bolgár és újgörög nyelveket is választhatnak a külső független tesztelésen.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma