Mi segíti az idegennyelv-tanulást?
Kutatók bizonyították, hogy minél több érzékünk kapcsolódik be a tanulásba, annál eredményesebbek vagyunk a nyelvtanulás területén.
Egy új kutatás eredményei a tanulás multiszenzoros elméletét bizonyítják. Az új vizsgálatban az derült ki, hogy könnyebben tanulunk akkor, ha többféle érzékünk működik egyszerre. A kutatók egy mesterséges nyelvvel kísérleteztek, és arra voltak kíváncsiak, hogy a nyelv megtanulása milyen módszerrel könnyebb. Az eredmények szerint a tanulás akkor eredményesebb, ha nemcsak olvassuk és/vagy halljuk a szavakat, de gesztusokat és képeket is tudunk hozzájuk kapcsolni – számolt be a Medical News Today.
Sokan gondolják, hogy a szavak listáinak szokásos tanulása nem eredményes az idegen nyelvek tanulásában. A kutatók azonban bizonytalanabbak voltak ennél: abból indultak ki, hogy egyáltalán nem világos, milyen tényezők befolyásolják az idegen nyelvek tanulásának hatékonyságát.
A kutatásuk azt mutatta, hogy ha a megtanulandó szavakhoz, illetve kifejezésekhez képeket, illetve gesztusokat – például egy kézmozdulatot – társítunk, akkor könnyebb őket memorizálni. A gesztusok használata akkor volt a leginkább eredményes, amikor a nyelvtanulók maguk végezték ezeket a mozdulatokat.
Katharina von Kriegstein és kollégái a vimmish elnevezésű mesterséges nyelvet használták a kísérletekben; ezt a nyelvet kifejezetten kutatási célokra hozták létre. A nyelv fonológiai szabályai az olasz nyelvére emlékeztetnek. Egy héten át fiatal férfiakkal és nőkkel tanultattak meg vimmish szavakat; olyanokat, amelyek konkrét dologra utalnak (például kerékpár), illetve olyanokat, amelyek absztrakt dolgokat jelölnek (például gondolat). A vimmish főnevek tanulásához három különböző módszert alkalmaztak.
Az első módszer szerint tanulók elolvasták a szót, illetve a jelentését, illetve a szót kiejtve is meghallgatták. A második módszer szerint tanulók azon kívül, hogy olvasták és hallották a szót, még egy hozzá kapcsolódó képet, illetve gesztust is megnézhettek. A harmadik módszer szerint tanulók pedig olvasták, hallották a szavakat, látták a képet is, és maguk is produkálták a jelentéshez kapcsolódó gesztust.
A vizsgálat további részében pedig tesztelték a résztvevők tudását: mennyire képesek előhívni a vimmish szavak jelentését. Eközben az agyukról fMRI-képeket készítettek. Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők inkább emlékeztek a szavakra akkor, amikor hozzájuk kapcsolódó gesztusokat is végeztek, illetve amikor képek kapcsolódtak a szavakhoz. Tehát az első módszerrel tanulóknál jobban teljesítettek a második módszerrel tanulók; de náluk is jobban teljesítettek a harmadik módszerrel tanulók, akik maguk végezték a mozdulatokat tanulás közben.
A kutatók a következő lépésben arra lesznek kíváncsiak, hogy a vizuális és a motoros kéreg aktiválódása-e az oka a jobb tanulási teljesítménynek.
A kutatást lipcsei Max Planck Intézet kognitív tudománnyal foglalkozó csapata végezte; eredményeiket a Current Biology című szaklapban publikálták.