Visszaigazolást nyert a világban a chips- és üdítőital-adó

A világtrendbe illeszkedik a magyar chips- és üdítőital-adó, amelynek – mint az az ENSZ-közgyűlésnek a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos tanácskozásán is kiderült – követői vannak a világban – jelentette ki az MTI-nek New Yorkban helyi idő szerint hétfő este Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára.

Az államtitkár elmondta, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és más felszólalók beszédének is központi témája volt, hogy az életmódért való egyéni felelősség mellett a gazdasági társaságoknak sokkal nagyobb felelőséggel kellene viszonyulniuk ahhoz, milyen népegészségügyi hatásai vannak az általuk forgalmazott egyes cikkeknek, például az alkoholnak, a dohánynak, a sózott és cukrozott élelmiszeripari termékeknek.

Az államtitkár szerint nemcsak francia, spanyol és más európai követői vannak a megadóztatás ötletének, de elhangzottak olyan hozzászólások is, amelyek szerint néhány országban bizonyos termékcsoportok betiltása is felmerült.

„Meglepetéssel, s egyúttal örömmel hallgattuk, hogy az általunk meghozott lépés visszaigazolást nyert a világban” – mondta Szócska Miklós, aki Schmitt Pál köztársasági elnökkel együtt vett részt a tanácskozáson. Az államtitkár példaként hozta fel, hogy a német delegáció részéről konkrét kérdések hangzottak el az adó bevezetésének gyakorlati megindokolhatóságával kapcsolatban.

A nem fertőző betegségekkel kapcsolatos hazai problémákról szólva Szócska Miklós felhívta a figyelmet, hogy miközben Magyarország a fertőző betegségek elleni védekezés terén a világ élvonalához tartozik, és sokan követik a magyar oltási program és más prevenciós tevékenységek példáját, a szív- és érrendszeri és a daganatos betegségek területén szintén sok esetben vezető helyen állunk a megbetegedési és halálozási statisztikákban. Ahogy az a köztársasági elnök felszólalásában is elhangzott, áttörést kell elérni a megelőzés területén, új modelleket kell találnunk, amelyek a prevenciótól a beteg otthoni ápolásáig terjednek.

A magyar egészségügy nemzetközi szerepvállalásával kapcsolatban Szócska Miklós elmondta, hogy a Magyarországon korábban kiképzett orvosok közül ma sokan vezető pozíciókat töltenek be szerte világon, ami kiaknázásra váró lehetőség. Rámutatott, hogy Magyarországon ma több külföldi orvostanhallgató tanul, mint magyar és elmondta, hogy az ENSZ-tanácskozáson további szakemberek képzésével kapcsolatban történtek tárgyalások.

MTI/hvg.hu