Moszkva a nehézfegyverzet visszavonásának ellenőrzését sürgeti az EBESZ-től

Moszkva szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői nem követik figyelemmel a nehézfegyverzet visszavonását Délkelet-Ukrajnában, ezért Oroszország sürgeti a nemzetközi szervezet vezetőit, utasítsák az ukrajnai missziót a minszki megállapodásokban rögzített kötelezettség végrehajtására.

Erről szerdán beszélt az orosz külügyminiszter, amikor Gérard Larcher francia szenátusi elnökkel tárgyalt Moszkvában. Úgy fogalmazott, hogy a nehézfegyverzet – legalábbis a felkelők általi – visszavonását „nem kíséri az EBESZ-megfigyelők tevékenysége”.
Szergej Lavrov emlékeztetett arra, hogy német, francia és ukrán kollégájával kedden Párizsban megegyeztek: nem kell „más elképzelést” kialakítani az ukrajnai rendezési folyamat ellenőrzésére. Hozzátette: „Minszkben pontosan megállapodtunk abban, hogy ezt a szerepet az EBESZ-nek kell ellátnia, a szervezet misszióját ebből a célból meg kell hosszabbítani, meg kell erősíteni személyi állományát, felszerelését, eszközeit és pénzügyi támogatását is”.
A múlt héten Kijev az ENSZ és az Európai Unió békefenntartóinak bevonását kezdeményezte a délkelet-ukrajnai rendezésbe.
Az orosz diplomácia vezetője kiemelte, hogy most „nagyon sok függ” az EBESZ által küldött megfigyelők „tisztességes, pártatlan, elfogulatlan hozzállásától”. Azt mondta, hogy az EBESZ-megfigyelőknek „a szárazföldön történteket kell rögzíteniük, hogy ne üljünk fel olyan törekvéseknek, amelyek úgy állítják be a helyzetet, mintha a minszki megállapodásokat máris felrúgták volna”.
Lavrov szerint Ukrajna határain kívül és Kijevben sincsenek kevesen, akik felrúgnák az egyezséget, így a tűzszünetet is.
Kijev, a szakadár délkelet-ukrajnai régiók, az EBESZ és Moszkva képviselői a „normandiai négyek” állami vezetőinek hosszas tárgyalásait követően írták alá nemrégiben a tavaly őszi minszki megállapodások végrehajtásáról szóló dokumentumot a fehérorosz fővárosban.
Az orosz külügyminiszter alapvető fontosságúnak nevezte az egyezmény részeként meghatározott ukrajnai alkotmányos reform végrehajtását, azon belül is Ukrajna decentralizációját.
Gérard Larcher francia szenátusi elnök ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a „normandiai négyek” – Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország – parlamentjei hozzájárulhatnának az ukrajnai alkotmányos reform végrehajtásához. Hangsúlyozta, hogy hasznos lehetne, ha az ukrán fél figyelmébe ajánlhatnák, „hogyan értelmezik a decentralizációt Franciaországban”.