2015. február 27., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Ákos – török-magyar eredetű; jelentése: fehér sólyom.

Bátor – török-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Azért lettünk, hogy alkossunk, szeressünk, nyerjünk, azért lettünk hát, hogy békében éljünk. Ám a háború megtanít rá, hogy mindent elveszítsünk, s hogy azok legyünk, akik nem voltunk.”

Albert Camus

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93a8a4-5cdb”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Tamás Mihály, Tvaroska (Beregszász, 1897. február 27. – Melbourne, 1967. szept.). Író, építészmérnök, egyetemi tanár. 1914-ben érettségizett a beregszászi gimnáziumban. 1921-ben kapott építészi oklevelet a budapesti műegyetemen. Brünnben útépítő mérnöki oklevelet szerzett. Beregszászban nyitott híd-és magasépítéssel foglalkozó mérnöki irodát, majd 1934-ben a kassai Neuchatel Asphalt Co. mérnöke, 1936-ban igazgatója lett. 1939-ben Budapestre helyezték. 1940-től az Aszfaltipari és Útépítő Rt., valamint a Regetruszkai Kőbánya Kft. igazgatója volt. 1947-ben kivándorolt Ausztráliába, ahol mérnök-vállalkozó, majd a melbourne-i egyetem építészmérnöki karának tanára lett.

1933 és 1938 között a pozsonyi Magyar Újság kárpátaljai szerkesztője, a Kassai Napló és a Magyar Múzsa c. lapok munkatársa volt. 1937-38-ban a Tátra c. folyóiratot szerkesztette, s igazgatója lett a Tátra Könyvkiadónak. Több elbeszélése, regénye jelent meg. Műveiben a polgári demokrácia eszméit hirdette, naturalista és realista elemeket ötvöző elbeszéléseiben kisebbségi ember sorsát ábrázolta, „a szlovenszkói magyar prózának… első úttörője és Szlovenszkó sajátos humánumának első felmutatója volt.”

Legismertebb művei: Mirákulum (Kisregények), Két part közt fut a víz (regény), Sziklán cserje (elb.), Szép Angéla háza (kisregény)

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Bemutatják Katona József Bánk bán című tragédiáját (1835). A mű hősei megragadó vonásokkal jellemzett drámai alakok, a jellemrajz és a korrajz értékét a kompozíció tökéletessége növeli.

– Szentesítik az ipartörvényt (1872), mely felnőtteknél 16, fiatalkorúaknál 8-10 órában szabja meg a munkaidőt. Szabad az ipargyakorlás, de korlátozzák a sztrájkjogot.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7a8a4-5cdb”][vc_column_text]ISTEN VÉDELME ALATT ÁLLSZ

„Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen” (Zsoltárok 91:1)

Mit jelent az, hogy „a Mindenható árnyéka?” A pusztában, ahol Izrael negyven éven át vándorolt, a hőmérséklet gyakran elérte a 45-50 fokot is. Semmilyen árnyék nem volt, csupán amit a sátraik adtak. Ezért nagyon is jól értették, mit jelent a „Mindenható árnyéka” szókép. Ha valaki eltévedt a sivatagban, akkor Izrael gyermekeitől a vendégszeretet törvénye megkövetelte, hogy lássák el vízzel, élelemmel, védjék meg ellenségeitől, és biztosítsanak árnyékot a tűző nap ellen. Így működött a dolog: először ki kellett derítened, mi a neve a pásztorok vezetőjének. Aztán bele kellett kapaszkodnod a sátrát kifeszítő kötélbe, és segítségért kellett kiáltanod. Ha ezt megtetted, a vendégszeretet törvénye kötelezte őt, hogy bevigyen sátra biztonságába. Ugyanez a törvény mondta ki, hogy a saját élete árán is meg kell védenie. Érted már a lényeget? Isten neve, Él-Shaddai két csodálatos vonását írja le jellemének: az „Él” hatalmáról és erejéről beszél; a „Shaddai” pedig szó szerint azt jelenti: „nagymellű”, ami a szoptatós anya gyengédségére utal. Néha azért kell Istenhez menned, mert erőt kérsz, hogy ellen tudj állni a gonosz támadásának; máskor csak arra van szükséged, hogy odamehess hozzá, hogy átöleljen és vigasztaljon. Egy régi ének szövegében ez áll: „Többé ne merítsem vigasztalásomat gyenge beléd kapaszkodásomból, mert egyedül a te hatalmas karod ölelésében van örömöm.” Amikor túl „forró a levegő” számodra, fuss a Mindenható árnyékába!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]