Kína-Afrika: több tízmillió dolláros megállapodások születtek
Több tízmillió dollár értékű megállapodásokat írtak alá Kína és öt afrikai ország képviselői az elmúlt egy héten, amikor Jang Csie-cse (Yang Jiechi) kínai külügyminiszter felkereste Zimbabwét, Guineát, Gabont, Togót és Csádot.
„A kínai külpolitikának és Kína hosszú távú stratégiájának része a szolidaritás és az együttműködés az afrikai országokkal” – hangoztatta csütörtökön befejeződött körútja során a kínai diplomácia vezetője. Köztudomású, hogy a világ második legnagyobb gazdasága módszeresen építi, bővíti kapcsolatait a számára elsősorban nyersanyagot és olajat szállító országokkal, miközben Nyugaton Peking szemére vetik, hogy partnereinek kiválasztásánál nincs tekintettel az adott ország politikai berendezkedésére, diktátorokkal is üzletel.
Amikor Jang tizenegy tagú delegációjával útjának első állomásán, Zimbabwében járt, a vendéglátó miniszterelnök kijelentette: még több kínai üzletet, beruházást szeretne látni az országában. A kínai diplomácia vezetőjétől pedig azt idézték, hogy „Kína azt vallja, hogy az afrikaiak joga fejlődésük útját megválasztani, mivel ők uralják az afrikai földrészt, mások itt csak vendégek”. Újságírók előtt azt is mondta: Kína a Zimbabwét sújtó szankciók felszámolását támogatja.
A kétnapos hararei tartózkodás idején Jang és helyi kollégája aláírt egy szerződést, amelyben Peking 7,6 millió dollárral növeli a gazdaságilag igen nehéz helyzetben lévő ország számára folyósított segélyének összegét. Sajtójelentésekből úgy tudni, hogy Kína 10 milliárd dolláros beruházásra is készül a helyi bányaiparban, a mezőgazdaságban és az energiaiparban.
Zimbabwei statisztikai források szerint 2010-ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom elérte az 520 millió dollárt, s Kína lett az ország legnagyobb dohányfelvásárlója. Kínai vállalatok ugyancsak érdekeltek a helyi króm- és gyémántbányászatban.
A kínai külügyminiszter háromnapos guineai munkalátogatásán két – összesen 26 millió dolláros – együttműködési megállapodás szentesítésére került sor. Ezek részleteit nem ismertették, de Jang a helyszínen arról beszélt, hogy ösztönözni fogják a kínai vállalatok befektetéseit a guineai piacon az infrastruktúra mellett az áramszolgáltatásban és a mezőgazdaságban. Kína vízerőművi és termálvíz-hasznosítási projektekben is érdekelt Guineában, s szó van együttműködésről a bauxit kitermelés, illetve alumínium előállítás területén is. Guinea becslések szerint a világ bauxitkészletének mintegy a felével rendelkezik.
A gaboni látogatásról szóló híradások egy közel 130 millió dolláros fővárosi villamos áram-hálózati beruházásról, valamint egy 128 millió dolláros húsz évre szóló kedvezményes hitelről szóltak. Az ország elnöke itt is a piac szívesen látott szerepelőinek nevezte a kínai vállalkozásokat.
Jang a nyugat-afrikai Togóban – a térség egyik legszegényebb államában hatmillió eurós segély-megállapodást írt alá. A pénzt mezőgazdasági, egészségügyi és oktatási célra ajánlja a kínai kormány.
Jang húsz órát töltött Csádban, körútja utolsó állomásán. Kína és Csád kereskedelmi forgalma 2010-ben 200 százalékkal nőtt, értékben elérte a 700 millió dollárt. Az idei kilátások ugyancsak ígéretesek.
Kína az 1980-as években kezdte befektetéseit a fekete kontinensen, s a 90-es években már látványosan fokozta jelenlétét. 2009 végéig Kína Afrika 49 országában összesen kilenc milliárd dollárt fektetett be elsősorban az infrastruktúrába, a bányászatba, a gyáriparba és a szállítási ágazatba. A kínai vállalatok utakat, házakat, kórházakat, sportlétesítményeket, vasutat és iskolákat építenek. Az olaj, gáz és nyersanyag kitermelés mellett ott vannak a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, az építőiparban, az erdészetben, a halászatban, a kereskedelemben, valamint a pénzügyi szektorban is.
Forrás: karpatinfo.net
Kép: www.google.hu
