Vasárnapi üzenet: Szentírás vasárnapja
A hét végén templomainkban központi helyre teszik a Szentírást, jelezve ezzel, hogy az Egyház annak fontosságára akar tanítani.
A hittanórákon gyakran tanítjuk, hogy a Szentírás Isten levele, üzenete az emberekhez.
Ha magamba nézek, akkor be kell vallanom, hogy sokszor akkor veszem kézbe, amikor készülök valamire. Nem járja át úgy életemet Isten szava, ahogy Ő szeretné. Milyen hosszú út vezet ahhoz, hogy valóban kezünkbe vegyük a Bibliát, és elolvassuk, hogy mit is mond nekünk. De mi kell ahhoz, hogy ez megvalósuljon?
Minden tanításunkat a Szentírásnak kell táplálnia és irányítania. Ez az Alfa és ez az Omega. Nekünk, papoknak Szentírást olvasó emberré kell válnunk.
Krisztus hívei előtt szélesre kell tárni a kaput, hogy hozzájussanak a Szentíráshoz, minél több Biblia-olvasókört létrehozva, ahol a hívek közösségben olvashatják azt.
Isten Igéjének minél több szolgája nyújtsa gyümölcsöző módon Isten népének az Írás táplálékát. Minél több embert tanítsunk a Szentírás olvasására.
Az Ige szolgái (papok, diakónusok, hitoktatók stb.) kötelesek Isten Igéjének mérhetetlen gazdagságát közölni a rájuk bízott hívekkel, kiváltképpen a szent liturgiában.
Minden hívő keresztény folyamodjon magához a szent szöveghez vagy lelki olvasmányként olvasva, vagy a megfelelő bibliamagyarázatokkal értelmezve, tanulmányozva azt.
Az emberek szívét töltse el egyre jobban a kinyilatkoztatásnak az Egyházra bízott kincse. A Szentírás olvasását járja körül az imádság.
Adja az Isten, hogy üzenete ne süket fülekre találjon, hanem áthassa életünket. Adja, hogy valóban értéknek lássam, hozzá alakítsam napjaim sorát, és másokat is meghívjak az Ige olvasására.
Michels Antal beregszászi plébános