Büntetőper és embargó árnyékában a keleti csúcs
Lökést adhat a szabadkereskedelmi tárgyalásoknak a csütörtökön és pénteken rendezendő Keleti Partnerség csúcstalálkozó, ahol Azerbajdzsán, Örményország, Belarusz, Grúzia, Moldova és Ukrajna állam- és kormányfői találkoznak az EU, valamint az uniós tagállamok vezetőivel. A találkozóra több pontról is árnyék vetül: az ukrán belpolitikai események, a fagyos európai-fehérorosz kapcsolatok, valamint a dél-európai országok nem kellőnek ítélt érdeklődése szintén rányomja a bélyegét a varsói csúcsra.
A számos zavaró tényező ellenére is sikeres keleti partnerségi csúcstalálkozóra számítanak a házigazda lengyel elnökség, valamint az európai uniós intézmények vezetői. A várható eredményekről azonban ezen túlmenően nem is kívántak nyilatkozni még név nélkül nyilatkozó uniós tisztviselők sem.
Többszöri kérdésünkre sem bocsátkoztak találgatásokba azzal kapcsolatban, hogy a Keleti Partnerség hat országa (Azerbajdzsán, Örményország, Belarusz, Grúzia, Moldova és Ukrajna) mire számíthat a kétnapos varsói csúcstalálkozón.
Minden valószínűség szerint azonban a hat partnerségi ország közül több is szorosabb gazdasági kapcsolatok kialakításáról, illetve ennek pozitív perspektívájáról állapodhat meg az EU-val.
Egy uniós illetékes a Europoliticsnak azt mondta, hogy a csúcstalálkozón az EU vezetői megadhatják a zöld jelzést arra, hogy az unió még ebben az évben lezárhassa a tárgyalásokat az Ukrajnával kötendő „mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról”. Ez csak egy magasabb szintű jóváhagyása lehetne annak, amiről a tagállamok kereskedelmi miniszterei már hétfőn megállapodtak. Karel de Gucht kereskedelmi EU-biztos már a hétfői ülés után bejelentette, hogy a tagállamok reálisnak tekintik a tárgyalások lezárását még idén. Ez praktikusan a december 2-i EU-Ukrajna csúcstalálkozónak lehetne az eredménye.
Ugyancsak elképzelhető, hogy a varsói csúcstalálkozón rábólintanak az EU vezetői a szabadkereskedelmi egyezmény megkötését célzó tárgyalások megindítására Moldovával és Grúziával. Különböző források egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak arról, hogy Örményország tagja lehet-e ennek a körnek.
Egy magasrangú uniós tisztviselő nem kívánta kommentálni az értesülést, de utalt arra, hogy „a találkozó lökést adhat egy ilyen folyamatnak”. Azerbajdzsánnal egyelőre azért nem kezdődhetnek ilyen tárgyalások, mert a közép-ázsiai ország nem tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO), ami viszont feltétele az uniós szabadkereskedelmi megállapodásnak.
Az EU szomszédságpolitikájának keleti ága emellett azt is célul tűzi ki, hogy jelentősen növekedjen a civil együttműködés és a mobilitás az EU és a hat ország között. Ennek eredményeképpen egy magas rangú tanácsi forrás elmondta, a vízumkönnyítések és a visszafogadási egyezmények terén már sikert ért el az EU Moldovában, Ukrajnában és Grúziában. A következő lépés a vízumliberalizáció megteremtése lesz ezekben az országokban.
Ugyancsak a Keleti Partnerség egyik zászlóshajó kezdeményezése a regionális együttműködés fokozása, amely magában foglalja az integrált határellenőrzést, a kis- és középvállalkozások támogatását, az energiapiacok és –hálózatok összekötését, valamint az energiafolyosók kiépítését.
Értesüléseink szerint a csúcstalálkozó záróközleményének uniós tervezetét még szerda este is szövegezték a tagállamok EU-nagykövetei, tehát még szerda délután sem volt egységes európai álláspont az EU elvárásairól és engedményeiről.
Több szakértő is úgy vélte, hogy mindent összevetve jobb, hogy elhalasztották a csúcstalálkozót szeptember végére. (Eredetileg a magyar elnökség alatt, május végén Budapesten tartották volna a csúcsot). Így ugyanis „több ügy tudott beérni a nyáron, lehetővé téve azt, hogy konkrét eredményekről lehessen beszámolni a találkozón”.
A varsói csúcstalálkozóra rányomhatja a bélyegét több esemény is. Julia Timosenko volt ukrán kormányfő büntetőpere például Ukrajna lehetőségeit gyengíti. „Elképzelhetetlennek tartom, hogy Timosenko ügye ne kerülne szóba” – mondta egy EU-forrás. Bár megkerülhetetlen lesz, de megfogalmazása szerint vannak más ügyek is Ukrajnában, amelyeket érdemes lenne megemlíteni Kijevnek. Ilyen a sajtószabadság kérdése.
Nagy terjedelemben foglalkozik a sajtó azzal is, hogy kik vesznek részt a Keleti Partnerség csúcstalálkozóján. A francia elnök, valamint a brit és az olasz kormányfő már jelezte, hogy nem megy el Varsóba, „a 27-ből 24 tagállam viszont a legmagasabb szinten képviselteti magát” – mondta egy magas rangú tisztviselő, aki óvva intett attól, hogy ebből bárki is azt a következtetést vonja le, hogy az Európai Unió elkötelezettsége nem egységes a Kelet iránt.
Való igaz, tartja magát a vélekedés, hogy az európai szomszédságpolitika déli ágában érdekelt országok (Franciaország, Olaszország) nem helyeznének túl nagy hangsúlyt a keleti kapcsolatokra.
A bizonytalanságot növelő tényezők sorát gazdagítja Belarusz is, amely a Keleti Partnerség részeként automatikusan kedvezményezettje több európai projektnek. Ennek viszont ellentmond, hogy a tavaly decemberi minszki elnökválasztást követő retorziók miatt az EU több szankciót is bevezetett a belarusz rezsim ellen. Egy tanácsi forrás azt sem zárta ki, hogy az EU újabb korlátozások bevezetéséről dönthet a belarusz kormány ellen.
Bár a lengyel elnökség háttértájékoztatója szerint Belarusz kormányt Szergej Martinov külügyminiszter képviseli majd, a legfrissebb hírek szerint az ország varsói nagykövete vesz csak részt a találkozón. Márpedig „a csúcstalálkozó a tagállamok vezetőinek van, tehát egy nagykövet nem képviselheti azon az országát” – jegyezte meg egy illetékes.