Lelki okok a daganatok mögött

Vajon lehetséges-e, hogy gondolataink, érzéseink szó szerint megbetegítenek minket, és legalább annyira hozzájárulnak a daganatok kialakulásához, mint az életmódbeli, illetve a környezeti tényezők? A szakértői vélemények is megoszlanak.

Nagy port kavart, amikor néhány évtizeddel ezelőtt a német Hamer doktor szoros összefüggést fedezett fel az érzelmek és a daganatok kialakulása között. A belgyógyász maga is hererákban szenvedett, orvostársai mindössze egy százalék túlélési esélyt jósoltak neki. Nem sokkal betegsége előtt elveszítette fiatal fiát, ám a trauma és a kór között akkor még nem látott összefüggést. Később több száz részletes esettanulmány alapján kidolgozott egy elméletet, mely szerint a daganatos elváltozások lelki okokra is visszavezethetők.

Hamer szerint minden szervünk három különböző csíralemez valamelyikéből fejlődik ki, ennek megfelelően elváltozásaik is eltérő jelleget mutatnak. Más-más agyi területek vezérlik őket, a szervek pedig egyfajta jelvevőként működnek a szervezetben. Amint trauma vagy olyan erős inger ér minket, mely drámaian érint, és úgy érezzük, nem tudunk vele mit kezdeni, beindulnak a CT-vel is kimutatható agyi folyamatok. Az agyi események a szervekre is kihatnak, de ez nem jelenti azt, hogy minden lelki trauma feltétlenül betegséget indít el a szervezetben. Egy sor feltételnek kell teljesülnie mindehhez, a folyamatok pedig visszafordíthatók – szögezi le Dr. Gelléri Julianna, az új germán medicina szakértője, homeopátiás orvos.

Le kell jönnünk a sínekről

A szakértő szerint egy megrázó élmény nem elegendő a sejtszaporulat beindításához. Utóbbi feltétele, hogy tehetetlennek érezzük magunkat a helyzettel kapcsolatban, és úgy értékeljük, egyedül, elszigetelten kell szembenéznünk vele.

Az elmélet szerint ilyenkor azonban bizonyítottan beindulnak a testi folyamatok. – A belső csíralemezből fejlődő szervek, a megélt konfliktushelyzet aktív szakaszában szövetszaporulatot, például vastagbéldaganatot produkálnak. A konfliktus megoldásával pedig a feleslegessé vált sejtek gyulladás kíséretében kiürülnek a szervezetből. A külső csíralemezhez tartozó szervek, például a bőr, a konfliktus ideje alatt sorvad, fekélyesedik, a gyógyulási szakaszban az elváltozás helyreáll. A középső csíralemezből fejlődő szervek egy része a belső, másik része a külső csíralemez szerveihez hasonlóan működik – magyarázza Dr. Gelléri Julianna. Úgy véli, a legnagyobb kihívást a lelki okok orvoslásában az jelenti, hogy a negatív gondolatminták vissza-visszatérnek, mintha csak egy sínre kerülnénk.

A cél, hogy képesek legyünk felismerni ezt, majd letérni a negatív képzetekkel, félelemmel és elszigeteltség-érzéssel kikövezett útról. Ebben sokat segíthet a környezetváltozás, egy utazás vagy költözés, de az is gyógyuláshoz vezet, ha tudatosan dolgozunk azon, hogy félre tudjuk tenni a konfliktust. A daganat visszafejlődését gátolja a folyamatos rágódás egy megoldatlan kérdésen, bizonyítottan segíti azonban, ha problémáinkat megoszthatjuk, kibeszélhetjük – mondja.

A mell cisztái, jó- és rosszindulatú daganatai azonos típusú konfliktusokra vezethetők vissza, de nem mindegy, hogy a tejmirigyek vagy a tejcsatorna érintett. A nőket érintő egyik leggyakoribb daganat, a méhnyakrák pedig a nemi visszautasítás érzésével áll kapcsolatban. A betegség szakaszait és a lelki folyamatok közötti összefüggést részletes magyarázattal taglalják az elméletet elfogadó orvosok.