Sikeres a mentorprogram Csángóföldön – további magyar támogatókat várnak

Először fordult elő, hogy a szeptemberi iskolakezdéskor tanárként állt munkába egy olyan egykor volt diák, akinek az oktatását a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) már óvodáskora óta támogatta – jelentette be Solomon Adrián, a szervezet elnöke kedden Székesfehérváron.

(MTI) A jelenlegi helyzet kapcsán kiemelte: 25 településen mintegy 2.200 csángó gyerek tanulhat magyar nyelven a szervezet segítségével, de további 6.500 fiatal van, akihez még nem jutottak el. A csángómagyarság megmaradásáért folytatott küzdelmükhöz kérik az anyaországi vállalkozók, önkormányzatok segítségét a „keresztszülői” program keretében – mondta, kitérve arra, hogy lehetőségeihez mérten bárki támogathat egy-egy gyermeket, tanárt, tantermet vagy közösségi házat.

Solomon Adrián hozzátette, hét településen hozták létre és működtetik a Gyerekek Házát, ahol kulturális programokat, vetélkedőket szerveznek. Emellett 65 középiskolás és kilenc egyetemista tanulmányait finanszírozzák.

Céljuk, hogy magyar kulturális és oktatási központot építsenek Bákóban, emeljék a Gyerekek Háza és az oktatási helyszínek számát, valamint kiépítsék a különböző kommunikációs csatornákat, mert jelenleg egyetlen magyar nyelvű újság, rádió vagy televízió sem működik Csángóföldön.

A keddi Csángómagyar Kulturális Estet megelőző tájékoztatón Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta, itt az ideje, hogy a magyar vállalkozások megvessék lábukat Csángóföldön. Szerinte a magyar tőke megjelenésével megakadályozható lenne, hogy a csángók elvándoroljanak otthonaikból munkalehetőségek után kutatva.

„Az általunk kezdeményezett Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program kiemelten foglalkozik a csángó magyarok ügyével. Bízom benne, hogy kapcsolatépítésekkel, működő tőke kihelyezésével és az oktatás megszervezésével segíthetjük őket” – jegyezte meg.

A mentorprogram támogatásáért szervezett jótékonysági esten fellépett Berecz András Magyar Örökség Díjas mesemondó, Petrás Mária népdalénekes, iparművész, Nyisztor Ilona Magyar Örökség Díjas énekes, Csobán Magdolna moldvai hagyományőrző és Kovács Krisztián, a Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdalvetélkedő 2009. évi győztese.

A moldvai csángók Románia Moldva tartományában élnek, s a negyedmilliós moldvai katolikus lakosság legnagyobb részét alkotják. A magyarul még tudó moldvai csángók száma a legutóbbi felmérések szerint 62 ezer körülire tehető, ez a népcsoportnak csak mintegy egynegyede.

Néprajzilag megkülönböztethetők a Tatros-, az Uz-, a Szalonc-, az Ojtoz- és a Tázló-völgyeiben élő „székelyes csángók”, akiknek anyagi kultúrája némi hasonlóságot mutat a csíki és háromszékivel, az Aranyos-Beszterce torkolatvidékén Bákó város közelében lakó „déli csángók” és a Moldova folyó Szeretbe ömlése táján, Románvásár közelében élő „északi csángók”.

Forrás: kultura.hu