Brit választások: összefoglaló

A 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt megszerezte az önálló kormányalakításhoz elégséges abszolút többséget a brit parlamenti választásokon.
A Konzervatív Párt 2010 óta a Liberális Demokratákkal koalícióban kormányzott, ám a liberálisok a modern brit politikatörténet legnagyobb választási katasztrófáját elszenvedve mindössze 8 mandátumot szereztek a 650 fős alsóházban, 48-cal kevesebbet eddigi frakciójuk létszámánál.
A legnagyobb arányú előretörést a Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) érte el, amely a londoni alsóházban Skóciának járó 59 mandátumból 56-ot megszerzett. A skóciai kormányt irányító SNP-nek eddig hat képviselője volt a brit parlamentben.
A Konzervatív Pártnak a végleges péntek délutáni adatok szerint 330 fős frakciója lesz, 23 fővel nagyobb az eddiginél, és négy fővel népesebb az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326-nál.
Az első számú ellenzéki erő, a Munkáspárt az új alsóházban 232 fős frakciót alakíthat; ez 26 fős veszteség a legutóbbi választási eredményhez képest.
A részvételi arány 66,1 százalékos volt.
A konzervatívok több mint húsz éve, 1992 óta először nyertek parlamenti választást abszolút többséggel. Akkor John Major vezetésével, 336 fős frakcióval alakítottak kormányt.
Péntek délután a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt David Cameron kormányfő bejelentette, hogy többségi konzervatív kormányt kíván alakítani, koalíciós partnerek nélkül. Közölte: büszke arra, hogy 2010 óta ő vezethette az utóbbi hét évtized első brit koalíciós kormányát.
Cameron ugyanakkor leszögezte: többségi egypárti kormány vezetőjeként nem lesz akadálya annak, hogy kiírja a népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságáról.
Péntek délutáni beszédében Cameron ígéretet tett arra is, hogy az új konzervatív kormány minél gyorsabban még több döntési jogkört delegál a skót, a walesi és az észak-írországi kormánynak. A Konzervatív Párt szándéka az, hogy Skócia kormánya rendelkezzék a legszélesebb körű önrendelkezési joggal az egész világon, beleértve az adópolitikai önrendelkezést is – mondta a brit kormányfő.
Nem sokkal Cameron pénteki kormányalakítási bejelentése előtt lemondott a Munkáspárt, a Liberális Demokraták, valamint a legnagyobb EU-ellenes brit politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője, mivel mindhárom párt a vártnál sokkal rosszabb eredményt ért el a választásokon.
Nick Clegg, a liberálisok eddigi vezetője, aki a konzervatívokkal közös előző kormány miniszterelnök-helyettese is volt, a párt londoni székházában összegyűlt aktivisták előtt kijelentette: a liberalizmus Nagy-Britanniában és szerte Európában nem teljesít jól a félelemkeltés politikájával szemben. A globális pénzügyi krach teremtette társadalmi bajok, a globalizáció folyományaként felszínre került bizonytalanságok nyomán az emberek „új bizonyosságok”, a nacionalizmus, a „mi kontra ők” politikája felé fordultak – hangsúlyozta lemondását bejelentő beszédében Clegg.
Vele szinte egy időben bejelentette lemondását Ed Miliband, a Munkáspárt eddigi vezetője és miniszterelnök-jelöltje is.
A Munkáspárt vezérkarából nem jutott be az alsóházba Douglas Alexander, a párt eddigi árnyékkormányának külügyminiszter-jelöltje, akit a Skót Nemzeti Párt (SNP) 20 esztendős egyetemista jelöltje, Mhairi Black győzött le. Ezzel ő lett a brit parlament alsóházának 1667 óta legfiatalabb tagja.
A választások eredménye a brit közvélemény-kutató szakma súlyos, egyelőre magyarázatra váró kudarcát is jelenti, az előzetes felmérések ugyanis hónapok óta gyakorlatilag azonos támogatottságot jeleztek a Konzervatív Pártnak és a Munkáspártnak.