2015. június 27., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]László – szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Az élet túl rövid ahhoz, hogy elvesztegessük. Álmainkat csak cselekvéssel, tettekkel valósíthatjuk meg, és nem annak tervezésével, hogy mit fogunk tenni.”

David J. Schwartz

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93f228-19cf”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Palágyi Deák Geyza (Palágy, 1871. április 7. – Sárospatak, 1931. június 27.). Festőművész, író, néprajzi gyűjtő, a sárospataki kollégium rajztanára. Középiskoláit Ungváron végezte. A budapesti mintarajziskola befejezése után Münchenben ismerkedett a német rajzművészettel. Hazatérése után Pápán, majd 1903-tól Sárospatakon tanított. Részletező, rajzi dokumentációval kísért leírásokat tett közzé az ungi Tiszahát népéletéről. Balladákat, népdalokat gyűjtött szülőföldjén.  Rendszeresen jelentek meg rajzai a Vasárnapi Újságban. Illusztrációkat készített Arany János Toldijához. Rajzait és költeményeit 1907-ben albumban adta ki. Néprajzi és népművészeti tárgyi gyűjteménye a Sárospataki Tudományos Gyűjtemények Múzeumába került.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Szentté avatják I. László királyt Váradon (1192)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7f228-19cf”][vc_column_text]VÁRJ!

„…miután [Ábrahám] türelemmel várt, beteljesült az ígéret. „ (Zsidók 6:15)

Amikor imádkozol valamiért, akkor a legkevésbé sem szeretnéd azt hallani, hogy Isten azt mondja: „Várj!” – pedig néha azt mondja. Az Isten szerinti élethez meg kell tanulnod türelmesnek lenni, mert ő a saját időzítése szerint dolgozik, nem a te menetrended szerint. Imáid és esdekeléseid nem fogják felgyorsítani a folyamatot, türelmetlenséged viszont csalódottá tesz. Sőt, ha az élet elkényeztetett azzal, hogy minden kívánságodat és hóbortodat teljesítette, akkor az Istenre várakozás felér egy lelki rehabilitációval. Ábrahám 75 éves volt, amikor Isten megígérte neki, hogy sok nép atyjává teszi őt (ld. 1Mózes 17:4), de még 24 évet kellett várnia arra, hogy beteljesüljön ez az ígéret. A várakozás nem csupán az, amit azért teszel, hogy megkapd, amit akarsz; a várakozás türelmet, érettséget, mélyebb megértést és jellemet fejleszt. Amit Isten elér benned, amíg várakozol, gyakran sokkal fontosabb, mint a dolog, amire vársz. „Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret” (Zsidók 10:36). A várakozás azonban nem mentség a valóság előli menekülésre, a felelősség alól kibújásra, vagy arra, hogy ne tegyél meg valamit, amiről tudod, hogy meg kellene. Például, ha ki sem látszol az adósságból, mert túlköltekeztél, ne ülj ölbe tett kézzel arra várva, hogy Isten majd küld egy jókora összeget. Tanuld meg fegyelmezni magad, tedd magadévá a bevált pénzügyi alapelveket, mint a tizedadás és a költségvetés készítése, és ne fogj olyan dolgokba, amit nem tudsz megfizetni! Mindenekfelett pedig a várakozás azt jelenti, hogy eldöntöd, bízol Istenben, és engedelmeskedsz neki, akkor is, amikor a dolgok nem úgy mennek, ahogy te tervezted. Ezzel azt mondod: „Uram, számítok rád, és nem tartok készenlétben egy vésztartalék B tervet.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2f228-19cf” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent László király

1046 táján született Lengyelországban, apja a számkivetésben élő Béla magyar herceg, anyja Rizika (Richeza, Rikiza) lengyel királylány volt.

Már 4-5 éves korában hazakerült Magyarországra és a tiszántúli Bihar várában nevelkedett. Nagyon vallásos anyjától kapta mély hitét, és alázatát. Apjától kiváló lovagi képzést kapott, amit később Kázmér lengyel király udvarában mélyített el igazán. 1061-ben tért vissza ismét, de hamarosan vissza kellett menekülnie Lengyelországba. 1064-ben bátyjával Gézával tért vissza, hogy a lázadó Salamonnal harcban leszámoljon.

A püspökök békítése után ismét Biharban uralkodott az ország keleti harmadában. A pogány besenyők ellen sikeresen harcolt, katonái csodákat beszéltek hősiességéről. Békét sikerült kivívnia a besenyőkkel és a kunokkal szemben 1085-ben, 1091-ben és 1092-ben. Ünnepelt hősként fogadta el 1077-ben a királyi trónt, folytatta Szent István útját.

Legyőzte a pogány kunokat, megkeresztelte és letelepítette őket. Seregei vitézül harcoltak vele együtt, legendák fonódtak köré. (Tordai hasadék, Szent László pénze, füve, forrásfakasztás, stb.) A háborúskodás számára keserű teher volt. Az országban is rendet teremtett, szigorú törvényeket hozott. Létrehozta a zágrábi püspökséget, a kalocsai érseket Bácsra költöztette, az erdélyi érseket Gyulafehérvárra, a biharit pedig Nagyváradra. Megalapította a Szent Jobb-apátságot a Szent Jobb őrzésére. Leánya, Szent Piroska, Iréné néven bizánci császárné lett.

1083-ban Szent István, Szent Imre és Szent Gellért szenté avatását szorgalmazta. Szentül élt, nagylelkű volt, keresztes hadjáratot is akart indítani, azonban ez nem valósulhatott meg. 1092-ben Szabolcs városában zsinatot tartott. 1095. július 29-én meghalt Nyitra mellett. Földi maradványait előbb a somogyvári monostorba, majd a nagyváradi székesegyházban temették el. Sírjánál csodák történtek, legendák keringtek csodálatos közreműködéséről csatákban. Ügyét kivizsgálva 1192. június 27-én III. Celesztin pápa követe (Gergely bíboros) Váradon szentté avatta.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]