Apránként lopja be magát az emberek szívébe az Iszlám Állam

Ingyenes lakhatást, ruházkodást, oktatást és egészségügyet ígérnek követőiknek az Iszlám Állam ideológusai, mert a terroristák vezetői is tudják, hogy brutális lefejezésekkel és keresztre feszítésekkel hosszú távon nem lehet államot szervezni. Mit tud az Iszlám Állam a hétköznapokban?

Legalább három néven határozta meg magát a Közel-Keleten működő terrorszervezet, mígnem tavaly a dzsihadisták vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi kikiáltotta a kalifátust. A valamennyi arab vezetését célul kitűző Iszlám Állam létrejötte minőségi ugrás az eddigi szélsőséges szervezetek tevékenységéhez képest. Az Egyesült Államok vezette hajtóvadászatban megölt Oszama bin-Laden al-Kaidája világszerte együttműködő sejtek halmaza volt, meghatározott terület nélkül.

Az Iszlám Állam ezzel szemben Észak-Irak és Szíria egyes részeiből kiindulva akarja visszaállítani a középkori kalifátus területi egységét – hívja fel a figyelmet Lorencsics Emese, a kitekinto.hu Közel-Kelet rovatának vezetője. A szent háború célja a középkorban megszakadt „aranykor” visszaállítása, amelynek központi eleme a saria betartatása, azaz az iszlám vallás erkölcsi és jogi szokásainak helyreállítása, a mindennapi élet „helyes vezetése”.

A nyugati szemmel mereven vallásos életmód az érme egyik oldala, a másik egy olyan jóléti állam, amely alattvalóiról olyan fokon gondoskodik, amit a skandináv országok is megirigyelnének – legalábbis a kalifátus minden bizonnyal túlzó ideológiája szerint.

Kis erőfeszítéssel nagy sikert lehet elérni

Nincsen semmi különös abban, ha egy magát államként megfogalmazó alakulat a mindenki által elvárt állami funkciókat igyekszik bevezetni és működtetni. A meglepő inkább az, hogy a folytonos harcban álló Iszlám Állam viszonylag ügyesen oldotta meg eddig a házi feladatot.

Az Iszlám Állam egy olyan közegben állítja helyre a mindennapi élet „normális” működésének alapjait, ahol évek óta polgárháborúk sorozata, valamit egymással versengő politikai szervezetek keserítették meg az átlagember életét.

Nem kell nagy dolgokra gondolni rendszeres szemétszállítás, utak kijavítása, néhány népkonyha felállítása; illetve a közbiztonság fenntartása – mondta el Tóth István, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke a hirado.hu-nak.

„Bármilyen szempontból (politikai, vallási) nézzük a kalifátust, nincsen semmilyen létjogosultsága. Ezért próbálnak valamilyen – kezdetleges – állami berendezkedést produkálni (vagy imitálni), és lássuk be, hogy azon a területen, ahol már gyakorlatilag több éve csak a káosz van, egy olyan „állam”, amely elkezd működtetni valamilyen ‘rendszert’, sok ember számára vonzó lehet” – tette hozzá.

Oktatás mindenekfelett

Az elfoglalt területeken a kalifátus sikeresen szervezi meg a nagy emberi és anyagi erőforrást igénylő iskolahálózatot és igazságszolgáltatást. Az ingyenes közoktatás mellett ingyenes szakiskolák is megkezdték működésüket. A jól felszerelt nyugati tantermekhez képest az oktatás sokkal kezdetlegesebb szinten folyik, nem ritka a 60 fős osztálylétszám, a rozoga épületekben összetákolt padokon és székeken tanulnak a kisdiákok, de már ez is nagy eredmény a helybeliek szemében. Az Iszlám Állam pedig két legyet üt egy csapásra: az oktatási rendszer helyreállításával a gyermekek ideológiai nevelése feletti ellenőrzést is megszerezte – a jövő harcosainak utánpótlása biztosított.

A korrupt politikus, fosztogató katona is büntetést kap

A megszállt területeken gyorsan kiépülnek a vallási előírásokból levezetett törvényeket alkalmazó bíróságok. Az iszlám előírásait a legszigorúbban értelmező ítéletek sora hosszabb távon a lakosságot inkább taszítani fogja, de az egyértelmű és kiszámítható jogszolgáltatás tekintetében korábban senki földjének minősíthető területeken nem éppen a hosszú távú problémákban gondolkodnak az átlagemberek.

Ráadásul az ezelőtt regnáló dzsihadista csoportokhoz képest a bíróságok kevésbé hunynak szemet a korrupció felett, és a civilek azt is újdonságként tapasztalják meg, hogy van értelme az ún. „sérelmek bíróságához” fordulniuk, ha a katonai kaszt tagjai basáskodnak felettük.

Ez különösen Irakban fontos. Az iszlámnak két nagy ága létezik, a szunniták és a síiták. Az évtizedek óta síita vezetésű Irakban a nagyszámú szunniták rendszeresen megtapasztalták a síiták erőszakos visszaéléseit. A kiegyensúlyozott politikai kormányzásra Szaddam Husszein diktatúrája után, de még az Iszlám Állam előtt sem sikerült megnyugtató megoldást találni. Be nem váltott ígéret maradt, hogy az ország felső vezetésében helyet kapnak a mellőzött szunniták. Ekkor lépett fel az Iszlám Állam. Kiegyensúlyozottság továbbra sincs, de most a többségi szunniták kerültek hatalomra, a síiták menekülnek.

Csavarhúzó és kenyérsütő kemence a szent háború szolgálatban

Jól teljesít közszolgáltatások területén is a kalifátus. Az észak-szíriai Aleppó és Rakka kormányzóságban több szennyvízcsatornát, elektromos vezetéket állítottak helyre a szent háború civil utászai. A kisebb beruházást igénylő felújítás mellett három gátat és két erőművet is felhúztak a mérnökök. A létfontosságú áram- és vízszolgáltatások visszaállítása is azt hirdeti: az Iszlám Állam nem csak a nevében állam, hosszabb távon akar berendezkedni az adott területen.

Kiemelt szerepet játszanak a pékségek, mivel működtetésükkel olcsón és könnyen tudják napról napra jóllakatni a rengeteg éhes szájat. A fénykorában három ipari péküzemmel rendelkező állam egyik egysége becslések szerint akár tízezer darab lángoshoz hasonló alakú úgynevezett „lapos kenyeret” képes előállítani óránként. A rövid ideig eltartható áru helyi piacokra kerül, ahonnan a lakosság ingyen kap belőle – hirdetik az egy jól felszerelt állam kötelező tartozékaként felállított propagandairoda által kiadott videók.

Az ételosztás amúgy is nagy hangsúlyt kap. A megszállt területeken elsőként bevezetésre kerülő dawán, az igehirdető és térítő közösségi rituálén a rászorulók ingyenes humanitárius segélyt kapnak, az étel mellett gázolajat, ruhát, gyógyszereket.

Mindezek mellett a kalifátus fejlettebb részein infrastrukturális beruházások indultak meg. A gépigényes és szaktudást igénylő munkálatok egyáltalán nem általánosak, a vidéki területekre egyáltalán nem jellemzőek, mindenesetre jelzik az Iszlám Államban rejlő potenciált. Az öncélú rombolás mellett építeni is képesek.

Az első 10 éves gazdasági és szociális terv külföldi úttörői

A kalifátus anyagi bevételei jól ismertek. A nőket szexrabszolgaként értékesítik, és mindig akad olyan kereskedő, aki a tiltás ellenére jó áron vásárol kőolajat az Iszlám Állam által ellenőrzött kutakból. A műkincs-kereskedelem is jövedelmező üzletágnak bizonyul.

A pénz mellett a humán erőforrásokkal is ügyesen bánnak a dzsihadisták. Közismert, hogy a térítők sikeresen toboroznak az internet alkalmazásával hűséges katonákat, de nemcsak harcosok hagyják el hívásukra otthonaikat. A szigorúan hierarchikus vezetési struktúrákban sokszor kapnak vezető pozíciót szaúdi és tunéziai állampolgárok.

A másodvonalat egyiptomiakból, európaiakból és csecsenekből töltik fel. A csecsenek olyannyira elkötelezettek, hogy rendszerint családostul költöznek az Iszlám Állam területére. Jelenlétük olyannyira meghatározó lett, hogy a fővárosnak kikiáltott Rakkában orosz élelmiszerboltok és orosz tannyelvű általános iskolák nyíltak.

A külföldiek helyzetbe hozása is több célt szolgál. A törzsi berendezkedésű Szíriában és Irakban a fenti eredmények ellenére az Iszlám Állam nem mindenki körében egyértelműen népszerű. Sokan nem azonosulnak a kemény vallási vonallal (lásd: menekülthullám), de a hithű, külföldi származású „főnökök” ilyenkor sikerrel „bírják” munkára a helybelieket.