Megszületett az irodalom legsötétebb alakja?

A 79 esztendős Umberto Eco az irodalom leggonoszabb karakterének szánta új regénye, A prágai temető hősét.

Umberto Eco az irodalom leggonoszabb karakterének szánta az Il cimitero di Praga (A prágai temető) című új regényének hősét. „Minden idők leggyűlöltebb szereplőjét akartam megteremteni. Remélem, sikerült is” – jelentette ki a 79 esztendős író hétfőn Kölnben.

Mint mesélte, nagyon jól szórakozott, miközben Simon Simonini jellemét kidolgozta. Ez a söpredék utálja többek között a németeket, a nőket és mindenek előtt az összes zsidót. „Sokan bírálják azért a könyvet, hogy a naiv olvasók esetleg komolyan veszik ezeket a rasszista sztereotípiákat. Én azonban úgy gondolom, hogy szó sincs róla” – szögezte le az olasz író.

Eco új regénye 2010-ben jelent meg. Címének ellentmondva a könyv egyetlen jelenete sem játszódik Prágában. A cseh főváros zsidó temetője csak közvetve szerepel a történetben, inkább a hozzá kapcsolódó szimbolikus történetek miatt lehetett címadója a regénynek. Az olasz szemiotika-professzor vészjósló 20. századi történetek múltban gyökerező eredete után nyomoz.

A történet főhőse egy Simonini nevű gazfickó, az ő napló formában megírt története a regény – meséli Barna Imre, az olasz író magyar fordítója. Karrierjét piti okmányhamisítóként kezdi, majd titkosügynök lesz a piemonti, később pedig a francia titkosrendőrségnél. Szicíliába, Garibaldi vörösingesei közé kerül, onnan küldi a jelentéseket, majd más feladatokat kap. Végül Párizsban telepedik le, ahol kapcsolatba kerül a Dreyfus-üggyel, az orosz titkosszolgálattal, illetve a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei néven ismert, innen-onnan összeollózott uszító iromány szövegét ihlető Maurice Joly nevű francia író-újságíróval és egy Goedsche német postahivatalnokkal.

A történet összes szereplője valóban létező történelmi személy volt, kivéve a főszereplőt, ő az egyetlen, aki kitalált figura. Azonban még az ő nagyapja is valóságos alak volt. „Bizonyos Simonini százados, akiről nem sokat tudunk, ismerjük viszont egy levelét, amit Barruel abbénak írt, és amely a modern antiszemitizmus egyik felütésének tekinthető”

A hirado és origo nyomán.