Húszmillió alá csökkent Románia lakossága

Húszmillió fő alá csökkent Románia lakossága a hétfőn befejeződött népszámlálás előzetes adatai szerint, azonban a nemzetiségi arányokat csak 2012-ben ismerhetjük meg.

Egyelőre úgy tűnik, hogy az erdélyi magyar lakta városok népességszáma jelentősen csökkent, ami semmiképpen sem örömteli esemény.

Véget ért Romániában a népszámlálás összeírási időszaka, amely összesen tizenkét napig tartott, miután a kormány nem látta szükségesnek a határidő meghosszabbítását. A népszámlálás ideje alatt számos panaszt tett a lakosság. Az eljárást figyelemmel kísérő romániai magyar politikai szervezetek szerint is a legsúlyosabb rendellenesség az volt, hogy a számlálóbiztosok nem tették fel a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdéseket arra hivatkozva, hogy azok nem kötelezőek, holott csak a válaszadás volt fakultatív.

20 millió alá estek

A számlálást követően nyilvánosságra hozott nem hivatalos adatok szerint Románia lakossága nagy valószínűséggel 20 millió fő alá csökkent. Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint a 3180 településről és Bukarest hat kerületéből beérkező információk alapján összesen 8 387 153 háztartásban jártak a számlálóbiztosok, és összesen 19 599 506 személyt számoltak össze. Ez a szám a jelenlevő, ideiglenesen távol levő, és saját adataikról nyilatkozó személyeket egyaránt tartalmazza. Az első pontos eredményeket csak január végén teszik közzé.

A frissen közölt adatok szerint Bukarestben a legnagyobb a lakosság száma, a főváros lakosainak száma a legnépesebb megyében lakók számát is messze meghaladja. 1 628 426 személyt vettek nyilvántartásba a fővárosban. Erdélyben 654 773 lakossal Temes megye a második legnépesebb, Szatmár megyében 336 117, Bihar megyében 558 613, Hargita megyében 304 765, és Kovászna megyében 211 254 személyt számoltak össze. 2002-ben Biharban 600 ezer, Szatmárban 367 ezer, Hargita megyében 326 ezer, Kovászna megyében 222 ezer fő élt.

Közel 30 ezres csökkenés Nagyváradon

Természetesen minket leginkább a magyar népesség helyzete érdekel, ezért érdemes megnézni azokat a nagyobb városokat, ahol jelentős számú honfitársunk él. Kolozsváron 314 513, Nagyváradon 184 861, Marosvásárhelyen 131 753, Szatmárnémetiben 97 753, Sepsiszentgyörgyön 56 094, Csíkszeredán 37 013, Székelyudvarhelyen 32 846, Kézdivásárhelyen 18 468, Nagykárolyban 19 458, Gyergyószentmiklóson 17 350 főt számláltak össze.

Érdemes ezeket a számokat összevetni a 2002-es adatokkal, amikor például Kolozsváron 317 ezren, Nagyváradon 206 ezren, Marosvásárhelyen 150 ezren, Szatmárnémetiben 115 ezren, Sepsiszentgyörgyön 61 ezren, Csíkszeredán 42 ezren, Székelyudvarhelyen 37 ezren, Kézdivásárhelyen 20 ezren, Nagykárolyban 23 ezren, Gyergyószentmiklóson 20 ezren éltek. A nagy kérdés, hogy vajon a csökkenés mögött a magyarok számának a csökkenése áll, vagy pedig általános tendenciáról van szó. Erre is csak jövőre kapunk majd választ.

Népességrobbanás Szászfenesen

Háromszorosára nőtt az utóbbi népszámlálás óta a Kolozsvár melletti Szászfenes lakossága: míg 2002-ben mindössze 7 ezer személyt vettek nyilvántartása, az ingatlanügyi beruházások következtében most 21 550 személyt számoltak meg – mondta el Codrea Pop, a Területi Statisztikai Igazgatóság vezetője. Kisbácsban és Apahidán is érezhetően nőtt a lakosok száma, mindkét településen meghaladta a 10 ezer főt.

A statisztikai hivatal külön felhívta a figyelmet, hogy ezek az adatok nem véglegesek, és nem tartalmazzák az űrlapot saját kezűleg kitöltőket, a közösségi házakban (bentlakások, kaszárnyák, munkásszállók, szociális otthonok stb.) élőket, a belügyminisztérium, külügyminisztérium és védelmi minisztérium azon alkalmazottait, akiket ezek a szervek írtak össze.

„Én esküszöm, hogy erre így emlékszem”

„Jelenleg a kormány oda jutott, hogy egyelőre 23 millió román állampolgár, de potenciálisan a Kárpát-medence valamennyi lakosa, sőt összességében mintegy 80 millió ember számára nyitotta meg a magyar munkaerőpiacot” – olvashattuk az MSZP közleményében, amelyet a 2001. december 22-én megkötött Orbán–Nastase megállapodás kapcsán fogalmaztak meg.

Kovács Lászlót legutóbb 2010 januárjában kérdezték, hogy nem bánta-e meg a 23 millió románról szóló kampányfogást 2002 előtt, a szocialista politikus pedig úgy reagált: „Annyira nem, hogy ezt én nem mondtam. Egyszer valaki megmutathatná végre, hogy én mondtam. Csak idézték tőlem, de én ilyet nem mondtam.”

Ezen a ponton Betlen János közbevetette: „Nekem mondta, még 40 millió ukránt is mondott az Aktuálisban. Én esküszöm, hogy erre így emlékszem.” Kovács, kijelentéséhez ragaszkodva úgy folytatta: „Azt mondtam, hogy Orbán Viktornak és Adrian Nastasénak nem volt joga a magyar parlament által a határon túli magyarokra hozott törvényt kiterjeszteni 23 millió román állampolgárra”.

forrás:mno.hu