Konferencia a kárpátaljai magyar egészségügy jobbá tételéért

Az utóbbi hónapok háborús időszaka Ukrajnában jelentősen rányomta a bélyegét az egyébként addig sem jól működő ukrán és azon belül a kárpátaljai egészségügyi rendszerre. A rendkívül magas ki- és elvándorlási ráta miatt, amely érinti az egészségügyi dolgozókat, friss diplomás orvosokat, sokan joggal hiszik, hogy maga a vidék, és így a kárpátaljai egészségügyi rendszer csendesen halad a „öneutanázia” felé. A betegellátás minőségét, a megfelelő gyógyító környezet hiányát csak tetézte az ország gazdasági kötéltánca. Olyan súlyos problémákkal kell szembenézniük a betegeknek, amelyek inkább arra sarkallják őket, hogy Magyarországon kezeltessék magukat, vagy keserű humorral élve „kihordják lábon” a bajukat. Nem lehet ezt annyiban hagyni, így megoldást keresve konferenciát szervezett november 21-én a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ A kárpátaljai magyarság egészségügyi ellátásának jelene és jövője címmel. A konferencia célja a kárpátaljai magyarság egészségügyi ellátási problémáinak felvázolása, valamint a megoldáskeresés, problémamegoldó stratégia kidolgozása volt. A rendezvényen részt vett dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, ukrajnai parlamenti képviselő, Gulácsy Géza, a KMKSZ általános alelnöke, dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke, Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Harangozó Miklós görögkatolikus áldozópap.
A nyitó áhítat után dr. Vaczkó László, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ igazgató főorvosa beszélt a jelenlévőknek az intézmény kialakulásáról, működéséről. Előadásából megtudtuk, hogy a 2000-ben létrejött központ kezdetben a helyi alapellátás hiányosságait próbálta meg pótolni, ám hamar felismerték, hogy sokkal nagyobb szükség van az intézményre, mint azt az alapítók gondolták. Ezért a központ folyamatos bővítésre szorul. A főorvos felvázolta az intézet működését: elmondta, hogy a rászorulók egy speciális, az egyházakkal együttműködő jegyrendszerrel ingyenes kivizsgáláson vehetnek részt. Eszközbeli felszereltsége is szintén rendkívüli: olyan korszerű orvostechnológiai készülékekkel rendelkezik, amelyek biztosítják a kivizsgálás és az azt követő diagnózis pontos és precíz felállítását. Egyik említett hiányossága, hogy nem rendelkezik megfelelő kapacitással a fekvőbetegek fogadására. Az igazgató főorvos elmondta, hogy a központ munkatársai magyarul is beszélnek, sőt, a munkaszerződés megkötéséhez kötelező a magyar nyelv ismerete a jelentkezők részéről. Az előadás tanulságaként – ahogy dr. Vaczkó László is fogalmazott – levonhatjuk, hogy az egészségügyi központnak nemcsak, hogy létjogosultsága van, de magyarság-összetartó erővel is bír, hiszen dolgozói szakértelmével és felkészültségével biztosítja a korrekt diagnosztikát és kezelést, ez pedig remélhetőleg csökkenti a kárpátaljai magyarság kivándorlásához vezető problémák körét.
Dr. Vaczkó László előadása után dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szólt a konferencia résztvevőihez. Az államtitkár elmondta, hogy igazi megtartó erőként is működhet, ha egy közösség magának kell, hogy megteremtse azt, amit az állam nem tud, vagy nem képes megadni. Rámutatott arra, hogy Magyarországon rengetegen elégedetlenek az egészségügyi ellátásukkal, mert még nem szembesültek olyan hiányosságokkal, amilyenek Kárpátalján tapasztalhatók. Az államtitkár gratulált a központ működtetőinek kitartó munkájukhoz, példaértékűnek értékelte azt.
Adorjáni Gusztáv, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak főigazgatója felvázolta a nyíregyházi kórház helyzetét és problémáit, majd kontrasztba helyezte azt a helyi egészségügyi ellátás problémáival. Beszédében kitért arra, hogy a határon túli magyarok anyaországi ellátásának fő akadálya, hogy az itthon kezelt, de később Magyarországra érkező személy betegségéről az anyaországi kórház nem jut semmilyen információhoz, így ez a sürgősségi beavatkozást igénylő eseteknél komoly problémát jelenthet. Beszédében javaslatot tett egy olyan hálózat létrehozására, amely nyilvántartja a betegek kórlapjait, diagnosztizált problémáit.
A konferencián Gulácsy Géza Magyarország nemzetstratégiájáról beszélt: melynek lényege: a szülőföldön való megmaradás esélyeinek biztosítása. Felsorolta azokat a magyar állam által biztosított segítő programokat, amelyek megpróbálják Kárpátalján tartani a régió magyarságát, valamint taglalta azon támogatási rendszereket, amelyekbe beletartozik a magyar tanintézményekben dolgozó pedagógusok támogatása, a gyermekétkeztetés, és az egészségügyi dolgozók nemrég indult támogatási rendszere is. Az utóbbi program célja, hogy a magyarul tudó és beszélő orvosokat ösztönözze arra, hogy magyarul kommunikáljanak a páciensekkel. Az alelnök arról számolt be, hogy az egészségügyi dolgozók támogatásának pályázatára jelentkezők csaknem kétszer annyian vannak, mint amennyire számítottak. Ami számokban azt jelenti, hogy több mint 600 olyan orvos és több mint 1000 olyan nővér dolgozik Kárpátalján, akik beszélnek magyarul.
Dr. Oroszi Pál, a központ orvos-igazgatója előadásában a kárpátaljai egészségügy általános helyzetét vázolta fel részletekbe menően. Olyan problémákat érintett, mint a családorvosok hiánya, a frissen diplomázott, fiatal orvosok kivándorlása, amelynek kapcsán elmondta, hogy a végzősök csupán 10%-a kezdi meg munkáját a kárpátaljai egészségügyi intézetekben. Előadásában beszélt az orvosok alacsony fizetéséről, a betegellátás hiányosságairól, hatalmas hibáiról.
A konferencián előadást tartott Zán Fábián Sándor református püspök is, aki felhívta a figyelmet a közös gondolkodás szükségességére. Elmondta, hogy kiemelten fontos megteremteni azokat a körülményeket, amelyek elősegítik a kárpátaljai magyar családok gyermekvállalását, mint fogalmazott, kiemelt cél a gyermekszülések számának emelése. A központtal kapcsolatban elmondta, hogy az olyan példaértékű intézet, amely példát mutat Kárpátaljának, Ukrajnának, és sokszor még Magyarországnak is.
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke kijelentette, hogy minden olyan jellegű törekvést támogat, amely segíti a kárpátaljai magyarság életét, életkörülményeinek javítását. Beszélt az egészségügyi dolgozók támogatásáról, valamint kitért a magyarországi egészségügyi intézményekkel való együttműködés nehézségeire, akadályaira, de hangsúlyozta, hogy „lát ebben fantáziát”, tehát megvalósítható akár a közelmúltban Kisvárdán létrejött eu-s társulási egyezmény mentén is egy olyan, egészségügyben együttműködő partneri kapcsolat kialakítása, amely lehetővé teszi azt, hogy egy ukrán állampolgár gyorsan és könnyebben kapjon orvosi ellátást Magyarországon.
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is szólt a konferencia résztvevőihez. A politikus beszéde elején határozottan kijelentette, hogy a magyar kormány mindenben támogatja a kárpátaljai magyarságot. „A magyar élet biztosítását meg fogjuk oldani Kárpátalján” – hangzottak a miniszterelnök-helyettes szavai – majd biztosította a jelenlévőket és a kárpátaljai magyarságot afelől, hogy mind az oktatásban, mind az egészségügyben a magyar állam kész segítséget nyújtani a kárpátaljai magyarságnak, készen áll arra, hogy a helyi magyarság egészségügyi ellátását támogassa, segítse, de a hogyanról a helyieknek kell döntenük legitim vezetőiken keresztül: „A magyar állam nyitott arra, sőt erkölcsi kötelességünk, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradásához szükséges eszközöket biztosítsuk, és az egyik ilyen az egészségügyi ellátás” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen a résztvevők egy stratégiai lépéseket tartalmazó nyilatkozatot fogalmaztak meg és fogadtak el. A nyilatkozatot Semjén Zsolt segítségével juttatják el Magyarország miniszterelnökéhez.

Szaniszló Róbert