Hóvári János: Magyarország támogatja a beregszászi levéltári anyag megmentését
Dr. Hóvári Jánost, a Magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkárát látogatásának céljairól, s a helyi vezetőkkel folytatott tárgyalásain felmerült kérdésekről faggattuk.
– Miért fontos egy a globális kérdésekkel foglalkozó magyar diplomata számára a szomszédos Ukrajna nyugati megyéje?
– Ukrajna a fejlődő országok sorába tartozik, s Magyarország jelentős összegeket költ a fejlődő világ megsegítésére. Ezen politikánk alakításához szeretnénk árnyaltabban ismerni a kárpátaljai helyzetet, s megtalálni azokat a területeket, ahol együtt tudunk működni az itteni életszínvonal javítása érdekében. Vegyük például az oktatást. Számos iskolát nem lehet fűteni jelenleg Kárpátalján, s nem csak pénzhiány okán, hanem többek között a rosszul szigetelő ablakok miatt sem. Ez áldatlan állapot, s mi keressük a megoldást, miként tudnánk segíteni a probléma megoldásában. Súlyos kérdésről van szó, hiszen ha az iskolák zárva vannak, a gyerekek nem tudnak tanulni, lemaradnak az oktatásban, s a XXI. század elején ez olyan probléma, amilyennel az Európán kívüli térségekben is csak ritkán találkozunk.
– Magyarország miben tud segíteni?
– Ukrajna az ország egy főre eső GDP-je alapján jogosult arra, hogy a fejlett nyugati világ segítségében részesüljön. Ezen segítség egy részét az ENSZ és a különféle egyéb nemzetközi szervezetek projektjei képezik. Ukrajna azonban sajátos helyzetben van, amennyiben elmélyült kapcsolatrendszert épített ki az Európai Unióval, s egyik fontos állama az EU Keleti Partnerség programjának. Azok az európai uniós államok, amelyek meg kívánják újítani az EU keleti politikáját – s mi ezek közé tartozunk többek között a lengyelekkel és a svédekkel együtt –, nyilvánvalóan mindent megtesznek azért, hogy erősítsék Ukrajnában az európai uniós normákat, s az ország számára uniós perspektívát biztosítsanak. Látogatásom egyik célja éppen a konkrét támogatási lehetőségek feltérképezése volt. Az általunk vitt Nemzetközi Fejlesztési Együttműködésben vannak olyan pályázati lehetőségek, amelyeket Ukrajna számára írtunk ki, s most próbálunk tájékozódni, hogy kik lehetnének ebben a partnereink helyben, s milyen projekteket támogathatnánk. Konkrétumokról egyelőre még nem szívesen beszélnék, mivel különböző területeken érkezhetnek be egymással akár ütköző elképzelések is. Reményeink szerint sikerül meghoznunk a legjobb döntést. Már eddig is számos intézményt támogattunk Kárpátalján.
– Látogatása során több alkalommal is szóba került a Kárpátaljai Megyei Állami Levéltár beregszászi fiókintézetének helyzete. Mit kell tudnunk ezzel kapcsolatban?
– Az egykori Bereg és Ugocsa vármegyei levéltári anyagokat őrző intézménynek nincs szigetelése és nedves, így állaga napról napra romlik. Évek óta próbálkozunk azzal, hogy felajánljuk a segítségünket ez ügyben. A levéltár vezetése sokáig nem volt partner ebben, most azonban úgy tűnik, hogy a helyzet megváltozott. Úgy gondoljuk, a megoldás egyik formája lehet, ha megkezdjük ezeknek az anyagoknak a digitalizálását, ily módon megmentve azokat az utókor számára. Másrészt úgy véljük, hogy meg kell oldani az anyagok megfelelő tárolását. Ezzel összefüggésben fontosnak tartanánk a beregi-ugocsai hagyományok megőrzése érdekében, hogy ez az anyag Beregszászon maradjon, azaz ne költöztessék Ungvárra. Így a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatói kutathatják az anyagokat. Egyelőre csak puhatolózó megbeszéléseket tudtunk folytatni. Azt szeretném, ha az elkövetkező hónapokban a Magyar Országos Levéltár munkatársai eljönnének ide, Beregszászba, miként korábban is tették, készítenének egy szakmai jelentést arról, hogy melyek a legfontosabb teendők.
szcs
Kárpátalja