17 nőt választottak meg önkormányzati képviselőnek Szaúd-Arábiában

Tizenhét nőt választottak be helyi önkormányzatok képviselőtestületeibe az ország különböző részein vasárnap az ultrakonzervatív muszlim királyságban, Szaúd-Arábiában tartott helyhatósági választásokon, amelyen első alkalommal indulhattak és egyben szavazhattak nők is – közölte a szaúdi belügyminisztérium.

Mások között bekerült egy női jelölt a városi önkormányzat testületébe Rijádban, a fővárosban is, a politikuscsaládból származó Huda al-Dzserajzi személyében. Dzserajzi a konzervatív monarchia egyik regionális kereskedelmi kamarája egykori elnökének leányaként mérettette meg magát a mostani helyhatósági választáson, indulásával mintegy jelezve, hogy Rijád magas szinten adta jóváhagyását a nők részvételére.

Egy másik új női képviselőt, Szalma bint Hizab al-Oteibit az iszlám legszentebb helyétől, a Mekkától nem messze található Madrakah községi tanácsába választották be. A választókörzetben, ahol indult, hét férfit és két nőt győzött le – jelentette az SPA hivatalos szaúdi hírügynökség a választási bizottságra hivatkozva.

Az ország legkonzervatívabb részén, Kasszim körzetében is bekerült két nő a képviselőtestületbe, nevüket azonban nem hozták nyilvánosságra.

A voksoláson mintegy 900 nő és hatezer férfi szállt versenybe azért, hogy helyet kaphasson a csak korlátozott hatalommal bíró 284 községi tanács valamelyikében. A testületekbe a tagok kétharmada választások útján került be, a többieket kinevezik. Sok női képviselőjelöltet kizártak a megmérettetésből, míg mások maguktól léptek vissza, főleg a helyi vallási vezetők nyomására.

A sivatagi királyság volt az utolsó ország a világon, ahol nők nem jelöltethették magukat és nem szavazhattak választáson. Az idén januárban elhunyt Abdallah bin Abdel-Azíz király négy évvel ezelőtt rendelkezett arról, hogy nők is részt vehetnek a voksolásokon, és egyéb téren is tett bizonyos lépéseket a nők közéleti szerepvállalásának előmozdítása érdekében, szorgalmazva a leánygyermekek egyetemre küldését és a nők munkavállalását.

Az intézkedés bevezetésekor az „erkölcsi romlás” veszélyére figyelmeztettek a helyi vallástudósok, a néhai uralkodó azonban több mint két éve újabb, a női emancipáció irányába mutató lépést tett, és 30 nőt is beválasztott a 150 fős súratanácsba, a kormány fő tanácsadó testületébe.