A szakképzési intézmények fenntartásáról és az iskolai étkeztetés problémáiról tanácskoztak

A szakképzési intézmények finanszírozásáról és az alsó tagozatos gyerekek étkeztetéséről tanácskozott a Kárpátaljai Megyei Tanács Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Sportügyi Bizottsága január 27-én. Erről kérdeztük Orosz Ildikót, a bizottság elnökét.

Orosz Ildikó portálunknak elmondta, hogy Ukrajnában 2015. december 29-én fogadták el a költségvetési törvényt. Ez a törvény olyan pontot is tartalmaz, miszerint a fenntartói jogokat bizonyos esetekben átruházzák a helyi önkormányzatokra, viszont erre a költségvetés központi pénzeket nem irányoz elő számukra.
Az új oktatási törvény szerint az olyan általános iskolákat, ahol a kilenc évfolyamon a hallgatói létszám összesen 25 fő vagy annál kevesebb, át kell szervezni elemi iskolává. Kárpátalján ez mindössze négy oktatási intézményt érint.
Megyénkben nagyobb gondot okoz a gyermekétkeztetés kérdése. 2016-ig az eddigi költségvetés szerint ingyen étkezhetett minden elemi iskolába járó gyerek, s ebédet kaptak a hátrányos helyzetű felső tagozatos diákok is. Ebben az évben a költségvetési törvény a szülőkre hárítja az étkeztetés költségeit. Az iskolák fenntartói a helyi önkormányzatok, tehát nekik kell megoldaniuk ezt a problémát. Kárpátalja esetében ez azt jelenti, hogy a megyei jogú városoknak, illetve a járásoknak kell fenntartaniuk az oktatási intézményeket. A törvényben szerepel továbbá, hogy a helyi önkormányzatok akkor sem biztosíthatják a költségvetésükből az ingyenes étkezést, ha van rá pénzük. Számos iskolafenntartó, ismerve a szülők helyzetét, finanszírozta volna a gyermekek étkeztetését, amennyiben a törvény ezt engedélyezte volna. Erre hivatkozva a megyei állami szervezetek az ország illetékes szerveihez fordultak. Mint megtudtuk, a kezdeményezés célt ért, s megjelent az a törvénymódosítás, miszerint amennyiben a helyi önkormányzat finanszírozni tudja a gyermekek étkeztetését, átvállalhatja azt.
Az új szabályzatban engedélyezik a költségvetési tételek átcsoportosítását is, valamint azt, hogy bevonjanak több szereplőt a gyermekek étkeztetési költségeibe. A törvénymódosítás értelmében az is megoldható, hogy a fenntartó, tehát a járás teljesen vagy a helyi önkormányzattal, tehát az adott településsel, ahol az iskola működik, megosztva vállalja a költségeket, vagy akár úgy is, hogy bizonyos részét a szülők fizetik. A szülők bevonása mellett azzal érveltek, hogy a szülők jobban odafigyelnek majd a minőségre, ha fizetniük kell.
Orosz Ildikó elmondta, hogy miután Kárpátalján kaotikus helyzet alakult ki, összehívta az oktatási bizottságot, amely olyan határozatot fogadott el, hogy a megyei oktatási főosztály levélben tájékoztasson minden érdekeltet, tehát a járási hivatalokat, hogy milyen megoldások lehetségesek törvényileg, hogyan lehetne a költségvetési tételeket átcsoportosítani. A megyei oktatási főosztály vezetője arról tájékoztatott, hogy csupán néhány hegyvidéki járás költségvetése nem teszi lehetővé az étkezési hozzájárulást, a közigazgatások többsége maga kezdeményezte és vállalja a rájuk rótt feladatot.
Orosz Ildikótól megtudtuk, hogy Kárpátalján nagyobb vihart kavart a költségvetési törvénynek azon pontja, mely a szakképzési intézetek fenntartását a helyi önkormányzatokra hárítja, s ehhez az állam nem biztosít központi támogatást. Ebből kifolyólag a megyei fenntartású intézményeket a megyének kell finanszíroznia, míg a megyei jogú városok intézményeinek a költségeit a megyei jogú városoknak kell fedezniük. Ennek következtében a megyei jogú városok költségvetésébe kell betervezni a város területén működő szakképző intézetek pénzügyi ellátását. Az új helyzet nem okozott gondot Husztnak, ahol két intézmény működik, és Csapnak sem, mivel ott nincs szakképzési intézet. Beregszász ugyancsak felvállalta a szakképző intézmények fenntartását.
A kárpátaljai magyarságra ez akár pozitívan is hathat, mert a fenntartó, Beregszász megyei jogú város kezdeményezheti, hogy a területén működő Beregszászi Szakszolgáltatási Líceumban állítsák vissza a 2005-ben megszüntetett magyar csoportokat, amennyiben a város – élve fenntartói jogával – alapszabályt módosít. Az intézmény ismét két tannyelvűvé válhat, vissza lehet hozni a magyar nyelvű tagozatot.
Ebből a szempontból két város, Ungvár és Munkács került kritikus helyzetbe. Kárpátalján a szakképzés ezekben a városokban összpontosul. A két város költségvetése nem bírja el az ott működő szakképzési intézmények finanszírozását. Ungvár a költségek negyedét tudta felvállalni, míg Munkács elutasította az intézmények támogatását. Ezáltal veszélybe került az intézmények fennmaradása, s több száz pedagógusi állás szűnhet meg. Ezzel a problémával fordultak a Megyei Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Sportügyi Bizottsághoz. Orosz Ildikó elnök ezért összehívta a bizottságot, s tájékoztatást kért a megyei oktatási főosztálytól, amelyből kiderült, hogy Munkácson és Ungváron is mintegy háromezer diákot érint a kérdés, de csupán a hallgatók 25 százaléka helybeli, a többi vidéki. A munkácsi városvezetés ezért nem hajlandó támogatni és fenntartani ezeket az intézményeket. Az ülésen jogilag tisztázódott, hogy a megyei tanács sem tudja átvállalni a finanszírozást, mert erre az év végén elfogadott költségvetési törvény nem ad lehetőséget.
A problémát csupán törvénymódosítással lehetne orvosolni, ezért a bizottság úgy határozott, hogy a megyei oktatási főosztály a kárpátaljai parlamenti képviselőkhöz fordul, hogy kezdeményezzék a törvény módosítását. Itt jegyezzük meg, hogy a költségvetési törvényt a kárpátaljai parlamenti képviselők közül egyedül Brenzovics László nem szavazta meg.
Orosz Ildikó portálunknak elmondta, hogy javasolták a megyei tanács soron következő ülésén a kérdés megvitatását. Addig részletes információ készül arról, hogy az érintett oktatási intézményekben milyen szakok működnek, milyen képzések folynak, milyen a beiskolázási, a munkaerő-piaci elhelyezkedési mutató, mely régiókból tanulnak az intézményekben. A megyei oktatási főosztály beszámolója alapján a megyei tanács egyrészt racionális döntést hozhat majd, másrészt megfogalmazhat egy interpellációt a parlament irányába, hogy módosítsák a költségvetési törvényt, az intézmények kapjanak központi támogatást.
Kritikus időszak lesz az első negyedév, ugyanis törvénymódosításra csak az első negyedév lezárása után kerülhet sor. Mindezt figyelembe véve a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási bizottsága azt javasolta, hogy Munkács is finanszírozza az intézményeket olyan százalékarányban, amilyen arányban teszik ki a munkácsi tanulók az intézmény diáklétszámát. A munkácsiak száma ezekben az intézményekben 25-30 százalék, ami azt jelenti, hogy pont az első negyedévet kellene ez alapján finanszíroznia a városnak.
Mivel a kialakult helyzet országos problémává vált, remélhetőleg sikerül politikai megoldást találni, s módosítani a költségvetési törvényt.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma