Puskás menti Magyarországot az égéstől

Magyarország hátul szerénykedik a BEK- és BL-győzteseket adó nemzetek listáján. Az öt éve halott Puskás Ferenc miatt vagyunk képben. A kilencvenes években éledő Norvégia gyorsan lekörözött bennünket, de Wales is adott három világsztárt.

A legrangosabb európai kupasorozat (Bajnokcsapatok Európa Kupája, majd később Bajnokok Ligája) érdekességei közt megemlítik: két magyar győztes van, de egyik sem volt győzelmekor magyar állampolgár. Régebben csak az volt BEK-győztes, aki a döntőben is játszott, aztán megváltozott a szabály. Puskás Ferenc disszidálása után spanyol színekben nyert a Real Madriddal, míg Bölöni László a román Steauával.

Az ország besorolását nem könnyíti meg, ha elkészítjük azon nemzetek rangsorát, amelyek BEK- vagy BL-győztest adtak. Az egyszerűség kedvéért a wikipedia listáját vettük alapul [1]: ebben Puskást magyarként tüntetik fel, Bölönit nem. Nyilván közrejátszik ebben, hogy Puskás játszott a magyar válogatottban, míg Bölöni 108-szor a románoknál.

Az összevetésben Puskás helyez bennünket a térképre, így a lista legvégén többek közt San Marinóval (Bonini, Juventus), Izlanddal (Gudjohnsen, Barcelona), Ausztriával (Hasil, Feyenoord), Svájccal (Chapuisat, Dortmund), Oroszországgal (Alejcsinyev, Porto), Zimbabwével (Bruce Grobelaar), Algériával (Rabah Madjer), Belgiummal (Gerets, Eindhoven), Bulgáriával (Sztojcskov, Barcelona), Ukrajnával (Sevcsenko, Milan), Grúziával (Kaladze, Milan) vagyunk együtt.

Megelőzzük Szlovákiát, Albániát, Görögországot, Törökországot, Szlovéniát, mert ugyan René Krhin tagja volt a 2010-ben győztes Internek, de a neve alig ismert, percekre cserélte be José Mourinho. Ezek a nemzetek nem adtak győztest, noha az öt országból csak Albánia nem jutott ki az elmúlt húsz évben valamelyik nagy nemzetközi tornára. A görögök megnyerték a 2004-es Eb-t, a törökök vb-bronz mellett egy Eb-elődöntőt (2008) is képesek felmutatni.

Az itthon sokszor lesajnált Finnország előttünk van (Litmanen, Hyypia), Maliban is van két BL-győztes, Svédország magasan jobb, mint mi – Ibrahimovics nélkül is hét győztesük van -, de Norvégia is adott öt győztest. Dánia tizenegy futballistája kimagasló szám, öt horvát győztes mellett van például két macedón és három ghánai is. Lengyelországból négyen értek a csúcsra, Boniek mellett három kapus.

Nyilvánvaló, nem teljesen reális a lista, mert a magyarok nem mehettek külföldre, de például Románia és a volt Jugoszlávia csapatot futtatott fel, és a Steaua valamint a Crvena Zvezda győzelme után is voltak jó játékosaik. A románoknál Chivu az Interrel nyert, a szerbeknél Vasovic még a hetvenes évek nagy Ajaxának volt középhátvédje, a sort pedig Sztankovics zárja.

A magyar klubcsapatok még csak döntőig sem jutottak el, bár a Fradi kizárása – a szocialista tömb csapatait így büntették a prágai bevonulásért – után senki sem tiltotta meg a veretlenül bajnokságot nyerő Vasasnak, vagy a száz gól fölé kerülő Győrnek, hogy folyamatosan jól játsszanak.

A Vasas a Gladbachtól egy félidő alatt kapott hármat itthon, a Győrt a Standard Liege mellett a Dinamo Minszk is kiütötte. A hetvenes éveket uraló, és félelmetesnek hitt Újpest sem tudta jól venni az akadályokat, volt, hogy a Brno vagy a Dukla Praha ejtette ki, igaz, egyszer elérték az elődöntőt. A Bayern ellen viszont esélytelen voltak ’77-ben.

Nagyra tartott csapataink is beleszaladtak váratlanul súlyos vereségekbe, a Fradit verte például az Inter mellett a Drezda is 4-0-ra.

Forrás: sportgeza.hu