Az ukrajnai reformokat értékelték az Európai Parlamentben

Az ukrajnai reformok megvitatása volt a fő napirendi pontja az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság január 26-i ülésének Brüsszelben.

Azt, hogy hol tart jelenleg Ukrajna a reformok végrehajtásában, milyen eredményeket ért el 2015 folyamán abban, hogy teljesítse az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés feltételeit, Dmitro Simkiv, az Ukrán Elnöki Adminisztráció helyettes vezetője ismertette, mutatta be képekben és diagramok, statisztikai kimutatások formájában.
Prezentációjából kiderült, hogy a legnagyobb előrelépés a korrupcióellenes intézmények, továbbá az új rendőrségi járőrszolgálat (Policija) létrehozása, valamint az ügyészség s a bírósági eljárás megújítása volt. A tisztségviselő elmondása szerint előrelépések történtek továbbá a közbeszerzések, az igazságszolgáltatás, az adóügy, az energiafüggetlenség, a decentralizáció és az oktatás területén is.
Az ülést követően Andrej Plenkovic az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy a bemutatott eredmények igen figyelemreméltóak, különösen a korrupció elleni küzdelem, a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás és az energiaügy területén. Úgy véli, Simkiv tartalmas prezentációja újabb bizonyítéka annak, hogy az EU–Ukrajna közötti társulási egyezmény erőteljes ösztönzője a reformoknak, s egyben átlátható útmutató is a pénzügyi támogatás mellett, melyet Ukrajna az Európai Uniótól kap.
„Nagyon várjuk az Európai Bizottság javaslatait a 2016-ban Ukrajna számára biztosított programokra vonatkozóan, különös tekintettel arra, hogy ezeknek a programoknak konkrét reformcéloknak kell megfelelniük. Kérjük az EU-t, hogy anyagilag támogassa a DCFTA, azaz az EU és Ukrajna között létrejött átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását, különösen a jogtalan orosz kereskedelmi korlátozások fényében” – olvasható Plenkovic nyilatkozatában.
Andrej Plenkovic elmondta továbbá, hogy 2016 első hónapjaiban kulcsfontosságú végrehajtani a reformcsomagot, azokkal a kötelezettségvállalásokkal összhangban, melyeket Ukrajna felvállalt a Vízumliberalizációs Cselekvési Terv alapján.
Az alkotmánymódosítást, a decentralizációs és a bírósági reformokat elsőbbségi ügynek kellene tekinteni, a reformok végrehajtása elvárt sok más területen is, mint például a közszolgálat, gazdasági reformok, üzleti nyitottság, médiapiac, egészségügy, szociális védelem terén, továbbá általános átláthatóság és elszámoltathatóság szükséges minden területen, melyeknek összhangban kell lenniük az EU-s szabványokkal. Felkérte az európai orientációjú kormánykoalíciót arra, hogy maradjanak egységesek, valamint szorgalmazta a reformok folytatását, hogy a polgárok kézzelfogható fejlődést tapasztaljanak a mindennapi életben, és hogy végre élvezzék az európai Ukrajnát, amelyre a két évvel ezelőtti Majdan óta törekszenek.
A hozzászólások során több képviselő ítélte még mindig aggasztónak a korrupció mértékét, a kelet-ukrajnai belső migránsok jogi helyzetét és életkörülményeit, illetve a médiaszabadság kérdését. Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP kárpátaljai képviselője a prezentáció kapcsán jelezte, hogy az előadásban szép eredményeket soroltak fel, de ezek a reformok az emberek mindennapi életében nem mutatkoznak meg ilyen pozitívan, óriási az infláció, az emberek egyre szegényebbek, és egyre nehezebben élnek meg a béreikből. Tehát mielőbbi gazdasági javulásra van szükség. Arra a kérdésére, hogy miként lehetne felújítani, újra életbe léptetni Ukrajna különböző régióiban az 1998 és 2004 között működő Szabad Gazdasági Övezeteket, mint például a Kárpátalja Szabad Gazdasági Övezetet, milyen esélyek vannak ennek újraindítására, sajnos nem kapott konkrét választ.

Bocskor Andrea EP-képviselő sajtószolgálata
Kárpátalja.ma