Új válaszok a genetikusoktól

Mit kaptam a szüleimtől? Mi vagyok? Mit adok tovább? Elkerülhetetlen kérdések, amelyeket gyakran felteszünk. Vajon hol tart most a genetika? Mi az, amibe beleavatkozhatunk, és mi az, ami már nem etikus?

Falus András genetikus, immunológus az M1 – Minden tudás című műsorában kifejtette, a geneticizmus ideológia. Mint minden izmus, túlzó és szélsőséges. Olyan eseményeket is mindenáron meg akar öröklési alapon magyarázni, ami nem korrekt. A genetika nem sors, hanem valószínűség, jó magyar szó rá a hajlam.

A genetika hihetetlen fejlődésen ment keresztül az elmúlt 25-30 évben. Bebizonyosodott, attól, hogy az apa vagy az anya egy bizonyos betegségben szenvedett, nem biztos, hogy a gyermek is megbetegszik, ám rendelkezik egy kockázati tényezővel – a genetikai hajlammal – az adott betegségre.

Nagyon sokan a genetika diadalának kiáltották ki, amikor Angelina Jolie levetette mellét, mert megtalálták genomjában azt a génváltozatot, amely édesanyjánál a petefészekrákot okozhatta. Azt az egyet hagyták ki a híradásokból, hogy ez valószínűséget jelentett, nem biztos megbetegedést. Az emberi genomban mai tudásunk szerint 66 olyan gén van, ami az emlőrákkal összefüggésbe hozható – hangzott el a műsorban.

Ahogy az előbbi példa, úgy a klónozás is vitatott területe a genetikának. Egy brit és egy japán kutató orvosi Nobel-díjat kapott 2012-ben a klónozásért. Falus András kifejtette, az emberklónozás etikailag, jogilag, az egész civilizált világban szigorúan büntetendő.

Mi az, ami leginkább foglalkoztatja ma a genetikusokat? Vellai Tibor genetikus szavai szerint megnézik azokat a biológia rendszereket, amelyeket halhatatlannak ismertek. Ilyen a csíravonal, az a szövettípusunk, ami az ivarsejteket alakítja ki. Ezek az ivarsejtek adják át generációról generációra a genetikai információt, ezzel összekötnek minket a sok milliárd éve élt bakteriális ősünkkel.

Néhány csalánozó, az édesvízi hidra, medúzák szintén egyfajta biológiai halhatatlanságot tanúsítanak. De ilyen a rákos sejtvonal is, amely korlátlan ideig fenntartható és szaporítható. A szakember szerint ennek a bonyolult molekuláris gépezetnek elsődleges biológiai funkciója, hogy az úgynevezett ugráló, mobilis genetikai elemek aktivitását gátolja. A humán genomnak közel a fele ilyen mobilis genetikai elem – magyarázta.

Mozgásuk közben képesek elrontani géneket. A szakemberek szerint ezek miatt válhat az adott sejt működésképtelenné.

A Genetikai Tanszéken sikeresen inaktiváltak egy adott mobilis genetikai elemcsaládot, ez 2-3-szor hosszabb élettartamot eredményezett kis fonalférgekben, bizonyítva, hogy a genetika hihetetlen lehetőségeket rejt magában.