Inzulintermelő tapasz: a cukorbetegek új reménysége

Egy teljesen új módszer forradalmasíthatja a cukorbetegség kezelését: tudósoknak sikerült egy olyan tapaszt létrehozni, melybe természetes béta-sejteket helyeztek el, és ezek a sejtek képesek az igényeknek megfelelő mennyiségű inzulint juttatni a véráramba.

A cukorbetegség kezelésére a legjobb (bár közel sem tökéletes) módszer évtizedek óta az inzulinpótlás volt, elsősorban injekciókon keresztül. Bár voltak próbálkozások arra is, hogy az inzulint termelő béta-sejteket átültessék, ennek komoly veszélyei is voltak, például az, hogy az új sejtek kilökődnek. A legújabb kutatási eredmények azonban alapjaiban változtathatják meg a cukorbetegség kezelését.

A University of North Carolina at Chapel Hill és a North Carolina State University szakemberei egy olyan szintetikus tapaszt alkottak meg, mely természetes béta-sejteket tartalmaz, és fokozatosan képes megfelelő mennyiségű inzulint a vérbe juttatni anélkül, hogy a hypoglikémia veszélyét kockáztatná.

A tapaszt kifejlesztő szakemberek állatkísérletek során sikeresen bizonyították, hogy a tapasz képes gyorsan reagálni a hirtelen megugró vércukorszintre, és akár 10 órán keresztül azt normális szintre csökkenteni. A béta-sejtek a hasnyálmirigyben találhatóak meg, és feladatuk, hogy a vércukorszint szabályozásához szükséges inzulint előállítsák, illetve tárolják, és igény szerint a véráramba juttassák.

A cukorbetegeknél ezek a sejtek általában sérültek, vagy nem képesek elegendő inzulint előállítani. A cukorbetegség mintegy 387 millió embert érint világszerte, és ez a szám folyamatosan növekszik. A cukorbetegeknek folyamatosan figyelniük kell a vércukorszintjüket, és a szükséges inzulint pedig gyógyszerekkel, injekciókon keresztül kell biztosítaniuk maguknak.

A nem megfelelően adagolt inzulinnak azonban veszélyei is lehetnek, például vaksághoz, végtagamputációhoz, akár halálhoz is vezethet. Az 1990-es években végezték az első sikeres béta-sejt-átültetést, és azóta több száz diabéteszes betegen hajtották végre a műtétet, ám közülük csak kevesen „gyógyultak meg”, lett a beavatkozás után normál vércukorszintjük. A legtöbbször a beültetett sejtek kilökődtek, vagy éppen a kilökődés megakadályozására alkalmazott immunszupresszáns gyógyszerek okozták a problémákat.

„A hasnyálmirigy-transzplantáció, illetve a béta-sejtek beültetése régóta foglalkoztatta az orvosokat, de folytonos veszély volt azok kilökődése” – mondta Zhen Gu professzor, a most megjelent tanulmány vezető szerzője. „A mostani eredményeink nemcsak ezeket a hibákat képesek kiküszöbölni, de azt is bizonyították, hogy képesek vagyunk kapcsolatot teremteni a szervezetünk belső fiziológiás folyamatai és a kívül lévő, terápiás sejtek között.”

Az újonnan kifejlesztett tapasz rendkívül ígéretesnek tűnik, és bár további finomításokra, valamint klinikai vizsgálatokra is szükség van ahhoz, hogy a tapasz az üzletekbe kerülhessen, a szakemberek szerint ez az új eszköz sok cukorbeteg életét megváltoztathatja, hiszen pontosabb, biztonságosabb és kíméletesebb kezelési lehetőséget jelenthet.