Kárpátalja anno: Petőfi ungvári emléktáblája
Petőfi Sándor 1847 nyarán magyarországi körútra indult, melynek keretében a mi térségünket is felkereste.
Petőfi Sándor 1847 nyarán magyarországi körútra indult, melynek keretében a mi térségünket is felkereste.
Uzsoki sírok címmel olvasható az Ung folyóirat 1918. május 12-i számában az a vers, melyet Isaák Imre (1888–1943) református esperes-lelkész írt.
„Köszöntöm erdős szülőföldemet, Ung mentében a hegyeket, Szép Nevickét, mely bár kertté varázslák, Dacosan hordja még Bercsényi várát; S a völgyet, amely kezdve Perecsenytől, Csekély hóditás a nagy rengetegből, Napos benyíló, két hegyközti résen – E tájt esett meg az én születésem. Kilencvenhétben, hogy ha jól tudom –Hogy költővé, tán nem kell mondanom –…
Az első világháború kitörésének hátteréről máig vitatkoznak a történészek. Számos okkal, ürüggyel indokolták már a nagy háborút.
A Salánki Görögkatolikus Egyházközség tojásfestő tanfolyamot indított februárban.
A karantén idején sem tétlenkedtek a salánki asszonyok és lányok: pászkaterítőket hímeztek a közelgő húsvéti ünnepre.
Ezt a hetet is indítsuk reklámmal. Ezúttal egy ungvári kályhagyáros, Schwartz Simon kínálatát és szolgáltatásait ismerhetjük meg.
Az Ung nevű lap 1879. évi egyik számában olvashatunk az ungvári napszámos esetéről, aki „a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad” elvének kitűnő példájával szolgált.
Korábban már írtunk a tiszaújlaki gyógyszertárról, mely egykor elsőként nyílt meg a kárpátaljai patikák közül.
Az Ungváron megjelenő Kárpáti Lapok 1903. július 12-i számában olvashatunk tetten ért szerencsejátékosokról.
End of content
End of content