Kárpátalja anno: az ungvári szerencsejátékosok
Az Ungváron megjelenő Kárpáti Lapok 1903. július 12-i számában olvashatunk tetten ért szerencsejátékosokról.
Az Ungváron megjelenő Kárpáti Lapok 1903. július 12-i számában olvashatunk tetten ért szerencsejátékosokról.
Igazán aktuális az a közel 80 évvel ezelőtti cikk, mely Szívós munka folyik Kárpátalján a ragályos betegségek leküzdésére címmel jelent meg a Kárpáthiradó 1941. április 19-i számában.
A Prágai Magyar Hírlap 1936. február 2-i száma egész oldalas írást közölt a Técsőről és Viskről. Részletesen bemutatta az ott élők hagyományát, megélhetési lehetőségét, vallását és kultúráját.
A cím alapján arra gondolhatunk, hogy szerelmi bánat, szülői szigor, netán egy régóta dédelgetett álom megvalósítása vezetett ahhoz, hogy 1937 februárjában megszökjön királyházi otthonából egy lány.
A Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ) szervezésében február 8-án jótékonysági farsangi bált rendeztek Beregszászban.
A Hagyományok Háza által akkreditált tojásfestő tanfolyam indul februárban a Salánki Görögkatolikus Egyházközség szervezésében.
A Délmagyarország nevű újság 1939. augusztus 20-i számában igen érdekes úti beszámolót olvashatunk Kárpátalja legmagasabb csúcsáról, a Hoverláról. „A csonkaország legmagasabb pontján, 2058 méter magasban: a Hoverla csúcsán Kalandok és kálváriák, de azért — Vivát Polonia Aeterna!” cím alatt megjelenő írás Magyar Lászlótól származik.
A Salánki Görögkatolikus Egyházközség is megemlékezett január 22-én a magyar kultúra napjáról.
Kárpátalja egyik legismertebb gyümölcsöse volt egykor a Barátság-szőlőskert.
A Batári, Salánki, Tekeházi, Tiszaújlaki, Tiszaújhelyi Községi Fiókkönyvtárak, a Nagyszőlősi Járási Könyvtár és Járási Gyermekkönyvtár, a Királyházi Gyermekfiókkönyvtár szeretné megköszönni a Bethlen Gábor Alapkezelő ZRT-nek és a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének a könyvtárai korszerűsítéséhez nyújtott támogatást.
End of content
End of content