IV. BercsényiFeszt és Honeybeast-koncert Ungváron

Kárpátalja anno: szecesszió Beregszászban

Szerző: | 2021.06.10., 14:20 | Kárpátalja anno

Az egykori Úri Kaszinó (Fotó: Facebook)

Június 10-én tartjuk a szecesszió világnapját. Arról a művészeti irányzatról emlékezünk meg a mai napon, melyet 1897-ben 49 bécsi művész teremtett meg azzal, hogy kivonultak a városból, hátat fordítottak az addigi művészeti felfogásoknak, hogy valami egészen újat alkossanak. Erre utal a szecesszió szó, melynek jelentése: kivonulás. A stílus fő jellemzőit John Ruskin angol író fogalmazta meg először. Ezek a nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, a hangsúlyos, élénk színek alkalmazása. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

A szecesszió képviselői közé tartozott Antoni Gaudí (1852-1926) katalán építész, Gustav Klimt festőművész, Oscar Wilde író, Auguste Rodin szobrászművész.

A magyar művészeket is megihlette ez a stílusirányzat. Legismertebb alakjai: Lechner Ödön építész, Rippl-Rónai József és Vaszary János festőművészek, Róth Miksa üvegfestő, Zsolnay Vilmos keramikus, Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula írók.

A szecesszió jegyében épült fel a többi között a budapesti Iparművészeti Múzeum és a kecskeméti városháza épülete. Ez a stílusirányzat ihlette Ady Héja-nász az avaron című versét és Ligeti Miklós Anonymus szobrát is.

Kárpátalján is számos épített öröksége maradt a szecessziónak. Ennek a jegyében épült meg a munkácsi és az ungvári színház épülete, valamint a munkácsi városháza.

Szintén a szecesszió jegyeit hordozza magán Beregszászban az egykori Úri Kaszinó (ma Arany Páva), a Méhes-palota, a Kubovits-palota, a zsidó rituális fürdő és az egykori Magyar Királyi Elemi Fiúiskola (ma Beregszászi Kossuth Lajos Líceum) épülete.

Úri Kaszinó

Az Úri Kaszinó 1912-ben épült fel Méhes Samu beregszászi építészmérnök irányításával Besenszky Gyula munkácsi építész tervei alapján. Ünnepélyes megnyitását 1913. július 6-án tartották. Ez az épület adott otthont Bereg vármegye kulturális és társadalmi eseményeinek. Rendszeresen tartottak itt közgyűléseket, bálokat és estélyeket. Megfordult az épületben Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Fedák Sári is.

Méhes-palota és Kubovits-palota (Fotó: Facebook)

Méhes-palota

Méhes Samu Haláboron született 1875-ben. Nagyváradon járt középiskolába, majd 1901-ben a budapesti József Nádor Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Előbb Temesváron volt magánmérnök, majd 1903-ban Beregszász város mérnökévé választották meg. Ezen tisztségét 1937. július 1-jéig töltötte be. A háború alatt Beregszász közélelmezési hivatalának vezetője volt. Az ő tulajdonát képezte a bérháznak épített Méhes-palota.

Kubovits-palota

A Méhes-palotával szemben, a Széchenyi és Tinódi utcák sarkán áll az egykori Kubovits-palota, melyet a híres ügyvéd, Kubovits Géza építtetett. A szovjet rendszerig ebben működött az Alföldi Bank. Később a felső szinten bérházak, az alsó szinten gyógyszertár és üzlethelyiségek voltak.

A zsidó rituális fürdő (Fotó: Facebook)

Zsidó rituális fürdő

1912-ben épült fel az egykori zsidó rituális fürdő szecessziós stílusú épülete. Emeleti részének attikával záródó középső része konzolokra támaszkodik és rizalitként ugrik ki a homlokzat síkjából. Bejárata, ablakai félkörív záródásúak, felettük mindkét emeleten hullámvonalas vakolatdíszítésekkel. Széles, hangsúlyos párkánya különleges hangulatot kölcsönöz az épületnek. A 80-as években restaurálták az épületet, megőrizték műemlékjellegét. Egy ideig városi közfürdőnek, majd sportklubnak használták, jelenleg különböző üzleteknek ad otthont.

A Magyar Királyi Elemi Fiúiskola (Fotó: Facebook)

Magyar Királyi Elemi Fiúiskola

A szecessziós építészet egyik legismertebb magyar képviselője, Lechner Ödön tervei alapján épült meg az egykori Magyar Királyi Elemi Fiúiskola, a mai Beregszászi Kossuth Lajos Líceum épülete 1898–1901 között. A neobarokk épület a szecesszió egy-egy elemét is magán viseli. Arányos méretezésű, jobb és balszárnyát középen elhelyezkedő bejárati udvar osztja ketté. Homlokzatát népi motívumú madaras ornamentika díszíti.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This