Kárpátalja anno: szecesszió Beregszászban

Június 10-én tartjuk a szecesszió világnapját. Arról a művészeti irányzatról emlékezünk meg a mai napon, melyet 1897-ben 49 bécsi művész teremtett meg azzal, hogy kivonultak a városból, hátat fordítottak az addigi művészeti felfogásoknak, hogy valami egészen újat alkossanak. Erre utal a szecesszió szó, melynek jelentése: kivonulás. A stílus fő jellemzőit John Ruskin angol író fogalmazta meg először. Ezek a nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, a hangsúlyos, élénk színek alkalmazása. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

A szecesszió képviselői közé tartozott Antoni Gaudí (1852-1926) katalán építész, Gustav Klimt festőművész, Oscar Wilde író, Auguste Rodin szobrászművész.

A magyar művészeket is megihlette ez a stílusirányzat. Legismertebb alakjai: Lechner Ödön építész, Rippl-Rónai József és Vaszary János festőművészek, Róth Miksa üvegfestő, Zsolnay Vilmos keramikus, Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula írók.

A szecesszió jegyében épült fel a többi között a budapesti Iparművészeti Múzeum és a kecskeméti városháza épülete. Ez a stílusirányzat ihlette Ady Héja-nász az avaron című versét és Ligeti Miklós Anonymus szobrát is.

Kárpátalján is számos épített öröksége maradt a szecessziónak. Ennek a jegyében épült meg a munkácsi és az ungvári színház épülete, valamint a munkácsi városháza.

Szintén a szecesszió jegyeit hordozza magán Beregszászban az egykori Úri Kaszinó (ma Arany Páva), a Méhes-palota, a Kubovits-palota, a zsidó rituális fürdő és az egykori Magyar Királyi Elemi Fiúiskola (ma Beregszászi Kossuth Lajos Líceum) épülete.

Úri Kaszinó

Az Úri Kaszinó 1912-ben épült fel Méhes Samu beregszászi építészmérnök irányításával Besenszky Gyula munkácsi építész tervei alapján. Ünnepélyes megnyitását 1913. július 6-án tartották. Ez az épület adott otthont Bereg vármegye kulturális és társadalmi eseményeinek. Rendszeresen tartottak itt közgyűléseket, bálokat és estélyeket. Megfordult az épületben Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Fedák Sári is.

Méhes-palota

Méhes Samu Haláboron született 1875-ben. Nagyváradon járt középiskolába, majd 1901-ben a budapesti József Nádor Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Előbb Temesváron volt magánmérnök, majd 1903-ban Beregszász város mérnökévé választották meg. Ezen tisztségét 1937. július 1-jéig töltötte be. A háború alatt Beregszász közélelmezési hivatalának vezetője volt. Az ő tulajdonát képezte a bérháznak épített Méhes-palota.

Kubovits-palota

A Méhes-palotával szemben, a Széchenyi és Tinódi utcák sarkán áll az egykori Kubovits-palota, melyet a híres ügyvéd, Kubovits Géza építtetett. A szovjet rendszerig ebben működött az Alföldi Bank. Később a felső szinten bérházak, az alsó szinten gyógyszertár és üzlethelyiségek voltak.

Zsidó rituális fürdő

1912-ben épült fel az egykori zsidó rituális fürdő szecessziós stílusú épülete. Emeleti részének attikával záródó középső része konzolokra támaszkodik és rizalitként ugrik ki a homlokzat síkjából. Bejárata, ablakai félkörív záródásúak, felettük mindkét emeleten hullámvonalas vakolatdíszítésekkel. Széles, hangsúlyos párkánya különleges hangulatot kölcsönöz az épületnek. A 80-as években restaurálták az épületet, megőrizték műemlékjellegét. Egy ideig városi közfürdőnek, majd sportklubnak használták, jelenleg különböző üzleteknek ad otthont.

Magyar Királyi Elemi Fiúiskola

A szecessziós építészet egyik legismertebb magyar képviselője, Lechner Ödön tervei alapján épült meg az egykori Magyar Királyi Elemi Fiúiskola, a mai Beregszászi Kossuth Lajos Líceum épülete 1898–1901 között. A neobarokk épület a szecesszió egy-egy elemét is magán viseli. Arányos méretezésű, jobb és balszárnyát középen elhelyezkedő bejárati udvar osztja ketté. Homlokzatát népi motívumú madaras ornamentika díszíti.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma