Kárpátalja anno: könyv Munkácsról
„Munkács multja és jelene Magyarország történetében” címmel jelent meg 1860-ban Tabódy József munkája.
„Munkács multja és jelene Magyarország történetében” címmel jelent meg 1860-ban Tabódy József munkája.
Nincs is szebb látvány, mint egy-egy őszi fasor, mely sárgában, barnában, vörösben pompázik.
„Az Úristen lelke van rajtam, mert felkent engem az Úr, elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, hogy bekötözzem a megtört szívűeket…” – Izajás próféta ezen sorait választotta szentelési jelmondatává Egressy Miklós görögkatolikus pap 25 évvel ezelőtt.
Szeptember 26-án a tiszta hegyek napját ünnepli a világ.
86 évvel ezelőtt, 1933. szeptember 23-án alakult meg Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület helyi szervezete. Az elnöki tisztséget Kovássy Elemér kapta meg.
A Rákóczi-szabadságharc idején, 1708-ban hatalmas pestisjárvány pusztított Magyarországon. A fekete halál 410 000 áldozatot követelt. Márki Sándor Rákócziról írt könyvében olvashatunk arról, hogy a nagyságos fejedelem már 1704-ben értesült a Lengyelországban kitört pestisről. Akkor arra figyelmeztette a magyarokat, hogy tartsák távol magukat a lengyelektől, azok bejövetelét pedig megtiltotta az országba.
Nagydobronyból származik az a lakodalmas ének, mely a Nagydobrony emberközelről című könyvben jelent meg 1967-ben.
A Rákóczi-szabadságharc alatt több országgyűlést is tartottak, melyek egyikére Huszton került sor 1706.március 8–20. között.
Az Istenszülő Szűz Mária születésének ünnepén, szeptember 8-án tartotta meg templombúcsúját a Mezőgecsei Görögkatolikus Egyházközség.
A Rákóczi-szabadságharc idejéből és az azt követő időszakból számos legenda, monda, népdal, szólás maradt fenn a magyar és a ruszin nép körében a Nagyságos Fejedelemmel kapcsolatban.
End of content
End of content