Közélet

  • Ha munka csak külföldön van

    A válság ellenére sokak számára még mindig a külföldi munkavállalás számít az egyik legbiztosabb módszernek a túlélés, a megélhetés biztosítására Kárpátalján és Ukrajnában általában. A zsugorodó keresetek, a fokozódó kiszolgáltatottság ellenére egyre többen fontolgatják az otthonuktól távol dolgozók közül, hogy végérvényesen búcsút mondanak szülőföldjüknek.

  • Az Ungvári járásban egyre több faluban nyilvánítják regionális nyelvvé a magyart

    Nagydobronyban, Kis­dobronyban, Szalókán és Tiszaásványban is egyhangúlag döntött arról a helyi tanács, hogy regionális nyelvvé nyilvánítják községük területén a magyar nyelvet. Biró Sándor, Szalóka polgármestere lapunknak elmondta, hogy a KMKSZ által javasolt határozatot az ukrán társközség, Petrivka ukrán nemzetiségű képviselői is megszavazták. Információink szerint több ungvári járási községben a napokban szavaz a kérdésről a helyi…

  • „Jeleznünk kell, hogy vagyunk, és lenni is akarunk”

    Az 73-as számú, Nagyszőlős, és 69-es számú Munkács központú választókörzetekben a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt parlamenti képviselőjelöltjei megtartották első kampánygyűléseiket, a tervek szerint ellátogatnak a választókerületükben található összes településre, egy nap több helyre is.

  • A kárpátaljai románok megelőzték a magyarokat?

    A rahói járási Tiszafejéregyházán (Bila Cerkva) regionális státust kapott a román nyelv – közölte a Hennagyij Moszkal parlamenti képviselő megkeresésére írott válaszában Gheorghe Berinde, a település tanácselnöke. „Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól rendelkezéseinek értelmében, amelyek regionális státus biztosítását irányozzák elő azon nemzeti kisebbségek nyelveinek, melyek aránya a régióban az összlakosság 10 százalékát teszi ki,…

  • Beregszászban található Kárpátalja villamosításának legrégebbi műemléke

    Térségünk villamosítása a 19. század végén, az Osztrák—Magyar Monarchia ideje alatt vette kezdetét, amikor is 1896-ban a munkácsi Schönborn-sörgyárban egy kisebb vízerőművet helyeztek működésbe. Nem sokkal később az ungvári malom is áramforrással rendelkezett. Az onnan kiáradó fény úgy elkápráztatta a polgárokat, hogy követelni kezdték a helyi hatóságoktól a villamosítást, ami a befektetők utáni hosszas keresést…

End of content

End of content