Európa-szerte sok városban emlékeznek meg ma az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulójáról. Így volt ez Kárpátalján is, ahol a magyarlakta települések ünnepségei mellett Beregszászon is felcsendült a magyar himnusz zenéje.
Tiszapéterfalván a község neves népzenei formációja, a Kokas Banda főszervezésében télbúcsúztató ünnepségre került sor március 11-ének délutánján. A rendezvénynek a művelődési ház adott otthont, melyre nagyon sokan látogattak el: az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a színpad előtti nézőteret. A Kokas Banda népzenei koncertjén kívül a helyi Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport növendékei is felléptek ezen a vasárnapon.
Kiemelkedő színművészeti munkássága elismeréséért Jászai Mari-díjat kapott Rácz József színművész, a beregszászi színház (Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház) társulatának tagja, aki rendszeresen fellép a Csokonai Színház előadásaiban is.
Csoóri Sándor Kossuth-díjas költőt, írót, esszéistát, a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakját Kossuth Nagydíjjal tüntették ki a nemzeti ünnep alkalmából. A művész a díjat balesete miatt később veszi át.
A középiskolai történelem- és irodalomórák alapján hajlamosak vagyunk azt hinni, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban csak és kizárólag férfiak játszottak jelentős szerepet.
A Magyar Sajtó Napját 1990 óta ünnepeljük március 15-én, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékét, a Tizenkét Pontot és a Nemzeti Dalt.
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette „divatossá”. A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát.
Március 15-én minden megemlékezõ kokárdát tûz a ruhájára. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek elõször nemzeti színû szalagot. De pontosan mi is történt azon a nevezetes történelmi napon?
A miniszter, a parlamenti államtitkár és a kultúráért felelős államtitkár pályájuk során magas szintű, igényes teljesítményt nyújtó, a magyar művészet értékeit gyarapító művészeknek adott át elismerést.
Emlékkönyvvel tiszteleg a Pannon Egyetem Georgikon Kara a Keszthelyen született Szendrey Júlia előtt; a Georgikon Alapítvány támogatásával megjelent, kedden bemutatott kötetben visszaemlékezések, tanulmányok ismertetik Petőfi Sándor feleségének életét és munkásságát.
End of content
End of content