Weinrauch Katalin: Január 25.
Erre vár régen Pál, ez a neve napja,
Erre vár régen Pál, ez a neve napja,
Nem vagyonra gyűjtök – időre, hogy kószálhassak szabadon ez idei, s talán jövőre
Nagy télben e napon mire gondol Vince?
Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró
Havas téli ég alatt, vendégeim a madarak,
Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét; egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
Szikrázó napfényben ezüstfehér ágak,
Hogy már egyszer valahára Neked is végbucsút mondunk!
Cinkék, cinegék, feketerigók, megosztom veletek e fél cipót, megosztom az én olyan-amilyen éneken-szerzett kenyerem.
Mennyi ember van, akit szeretek. Mennyi nő és férfi,
End of content
End of content