Mentovics Éva: Tánc az őszi avarban

Nézd, a hárs mily tarka már,
és nézd, a tó amott,
az őszi napfény búcsújánál
lám csak, hogy ragyog!

Aranyló pendely ring emitt,
a lengő ághegyen,
úgy zsong a park, a víz mögött,
akár egy bálterem,

hisz fürge lábak táncolnak,
a ritmus jön velem,
s egy dalt dúdolva lépdelek
az őszi szőnyegen.

Kerengve száll a rőt levél,
majd mélán andalog,
s a nyárfák lenge ága közt
aranyló Nap ragyog.

Forogj velem, te őszi hárs,
lendüljön ágkarod,
mert itt, a szőnyeg lágy ölén
már te is láthatod,

hogy mily csodás a búcsúzás,
ha táncra kél veled
az ősz a tarka fák alatt…
Lám, te is élvezed.