Kosztolányi Dezső: Közelgő vihar
Már háborog sötét, zajló habokkal a táj felett a kék légóceán.
A nap verse
-
-
Timon Tibor: Öröktűz
Az örök tűz a hazaszeretet. Lobogjon árva, bús hazám felett!
-
Kányádi Sándor: Nyári reggel
Gerlegalamb búg a kertben, füttyögetve rigó röppen ágról ágra, fáról fára, röpdösgetve száll utána három kicsi fiókája.
-
Radnóti Miklós: Június
Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz, az ég derüs, nincs homlokán redő,
-
Czébely Lajos: élet
nyitott temető-
-
Szabó Lőrinc: Pocsolyák
Esett. Megint kisütött. Szanaszét tócsák ragyogtak. Mint mély szakadék, nyílt elém egy-egy tükrös pocsolya, a fekete Föld egy-egy ablaka,
-
Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni,
-
Tompa Mihály: Beregszász
A lomha Vérke partján, jó pásztoremberek, Egyetmást emlegetvén, pipázva ültenek;
-
Dsida Jenő: Széttépett versek
Széttépett versek! Papírfoszlányok! Száz kis darabka Múlt, Mit fel nem támaszt a Jövő!
-
Kosztolányi Dezső: Lánc, lánc, eszterlánc,
Lánc, lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna, kisleányok bús körében kergetőzöm én ma.
End of content
End of content